francia világos sör
Amikor legutóbb példát keresett blogunk az örvendetes módon a magyar viszonteladóknál is egyre szaporodó kisüveges különleges sörök béna koppintására, csak a Grimbergent találta, de az azért még nem volt az igazi, most viszont arcába mosolygott a szerencse, egy állítólag Tokodon vásárolt, ajándék Saint-Omer képében. Mindenekelőtt azt tartja a KK a legfontosabbnak megemlíteni, imádott olvasói esetleges besértődését kiküszöbölendő, hogy egyáltalán nem biztos, hogy egy ilyesféle sör eredetileg egzotikumnak volt szánva – valamelyik magyar csomagtartóimportőrnek is támadhat az a saját, gonosz ötlete, hogy valahol nyugaton vesz egy rakomány olcsó népsört, üvegenként nullahuszonkilencért, aztán itthon rásózza egy gyanútlan kiskereskedőre, mint méltatlanul olcsón kínált műremeket. Ránézve legalábbis a Saint-Omerre, majd belegondolva, hogy Magyarországon vették, nem nagyon tudunk más szcenáriót elképzelni.
A palack ugyanis kapásból két és fél decis (kép), amit itthon korábban legfeljebb különféle extravagáns nyolcszáz – ötezer forintos söröknél lehetett tapasztalni (bár tegyük hozzá, a fenti népsörös gondolattal összhangban, hogy Franciaországban állítólag ez a sztenderd mennyiség), ezenkívül egy ronda, viharsarki szerencsejátékterem-hirdetéseket idéző mellcímke fedi, hátcímke nincs, mint ahogy egy magyar betű sem, de legalább kukoricagríz sem, végre egy jópont.
Ennyi előítéletes cinizmus után azonban már muszáj az Omer lényegéről is írni valamit, mondjuk azt, hogy első benyomásként mind illatra, mind ízre egy tökátlagos alsó középkategóriás világos sör (mint mindenki tudja, Magyarországon ezt szokás prémiumnak csúfolni), eltekintve az utóízben feltörő vad, zabolázatlan és behatárolhatatlan keserű műanyagíztől. Mely műanyagíz azonban felfed egy csomó más bénaságot is, például azt, hogy a vizes, híg alapban mennyire harmóniamentesen kavarog a középszerű malátaíz, és hogy mindezek nyomán a KK, bár ezt nem szereti, de kénytelen revidálnia önmagát és átcsoportosítani a Saint-Omert tökátlagos bénasörnek (amit itthon meg mainstreamnek, vagy még egy picit cinikusabb módon ‘világos sör’-nek szokás nevezni, ugye), egyúttal kifejezni örömét, hogy csak két és fél deci volt belőle.
Alkoholtartalom: 5 V/V %
2008. 09. 29.