lett világos sör
A KK épp fuldoklik a rosszul összeszervezett, ezért alacsony hatékonysággal megvalósított feladatok végeláthatatlan tengerében, ezért terveink szerint kompakt üzemmódra kapcsoljuk a blogot, és csak annyit írunk, amennyi időt lelkiismeret-furdalás nélkül a szerkesztőfelület előtt tudunk tölteni. Ma ehhez egy közepesen egzotikus sör lesz a segítségünkre; és miután Észtországot és Litvániát már kipipáltuk, a lett Mitava Gaišais-szal a harmadik balti országot is teljesítettnek érezhetjük képzeletbeli sörtérképünkön.
Ezzel egyúttal egy nagy merényletet is végrehajtunk egyébként a Kontár Komlókutató alapvetésével szemben, ugyanis Mitavánkat dobozban kaptuk világlátott családdal bíró pajtásunktól, és noha korábban vérszerződést kötöttünk a számítógépünk hálókártyájával, hogy csak üvegesekről írunk a blogra, most mégis megeröltetjük magunkat és kivételt teszünk (nem mintha ez volna persze az első alkalom). Tekintve, hogy Lettország messze van, utánanézni meg sem időnk, sem kedvünk, igazság szerint az összes, amit a Mitaváról tudunk, némi blikkszagó píárszöveg a Ratetbeerről, ami szerint a Gaišais a Prāta vētra nevű, ott minden bizonnyal híres rockzenekar közreműködésével készült, a nevezetes nemzetközi sörértékelő oldal ale- és erőssör-fronton egyébként erősen irányba billentett közössége mégsem értékeli túlzottan sokra, hiába a doboz fejét fedő praktikus fóliaborítás.
Ebben nincs teljesen igazuk, legalábbis véleményünk szerint, ugyanis a Mitava egyrészt szép mélysárga színű, másrészt meg ugyan tényleg kellően jellegtelen ízű, nem mutat olyan jelentős eltérést a - szintén relatív harmatos profilú, ám igencsak közismert - Misterhez képest, ami akárcsak megközelítően logikus magyarázatát tudná adni a kettő között tátongó több mint tízszeres pontkülönbségnek. A Mitavában, csak hogy befejezzük közben a leírást, az egészen kellemes, malátás illat mellé édeskés, kicsit mesterséges felhangú test jár, ami megtévesztően alkoholgazdagnak állítja magát be, pedig távolról sem az. Utóízében jelenik meg a kesernyés komló, csalódást keltően semmilyen, kiázott rágógumit idéző stílusban. Nem kifejezetten rossz, egyúttal kifejezetten nem jó.
Alkoholtartalom: 5 V/V %
2009. 11. 16.
