cseh ale
Az elmúlt hónapokban számos alkalommal írtunk a modernebb hangvételű cseh sörökről, és szóba került már azok egyik zászlóshajó-gyártója, a Matuška is. Ma is tőlük mutatunk be sört, mégpedig legjobbikukat, a cseh Ratebeer-ranglista hatodik helyén tenyésző Černá raketát, a főzde két három karácsonyi idénysörének egyikét. A Matuškának két széles körben ismert szezonális főzete is van ugyanis decemberre: a szóban forgó Černá raketa és világos testvére, a Zlatá raketa egyaránt IPA, erősen komlózott, angolszász eredetű, felsőerjesztésű ale; míg a titokzatos harmadik, a Vánoční Speciál, amolyan hagyományos duplabak. 19 Balling-fokával a főzde legerősebb söre, míg mai Fekete Rakétánk - arany testvérével együtt - csak második a maga 17 B°-ával.
Beszélhetnénk még arról is, hogy az aktuális nómenklatúra alapján az india pale ale-ek barna változatait valójában india black ale-nek, IBA-nak kellene hívni, de mivel biztosak vagyunk benne, hogy ezt nem csak a KK, hanem minden egyéb érző lény is tökéletesen érdektelennek tartja, inkább sörünk jellemzésére térünk át. Annyi már kiderült, hogy a Černá raketa nem az erejével akar hódítani: a tizenhét ballinghoz kapcsolódó 7 alkoholszázalék ugyan több, mint amit a klasszikus brit IPA-k fel szoktak mutatni, még mindig nem vethető össze az esetenként tíz százalékig is felkúszó amerikai durvulatok sajátosságaival. Valószínűbbnek tűnik hát, hogy a Matuška inkább a fúziós vonalat lőtte be magának, a cseh hagyományokat próbálva illeszteni valahogy a brit-amerikai IPA-tengelyre. Ez tükröződik az összetevők során is - két cseh komló mellé (Žatec, Premiant) két amerikai jön (Cascade és Amarillo). Gabonafronton pilzeni, bajor, karamell-, karapils, valamint pörkölt festőmaláta, illetve némi natúr árpa sorakozik a palackban.
A KK is tudja ugyan, hogy az IPA még ale-viszonylatban is kiemelten ismert arról, hőmérsékletétől függően igen széles skálán tudja változtatni az arcát, de a Černá raketa még így is meglepően sokszínűnek bizonyul. Kezdésként, hidegen, élénk mangóillat társul a mélybarna, erősen opálos testhez és a közepesen habzó, de élénk szénsavhoz. Ahogy melegedik, banán és muskotály jelenik meg a trópusi karakter mellett. Ízét a korty elején szintén mangós-szőlős vonások határozzák meg, amiket persze hamarosan egészen más irány vált fel: a komló és a fekete pörkölt maláta olyan száraz, kőszenes keserűségbe áll össze, amiben teljesen elveszik, hol végződik az egyik és hol végződik a másik. Pedig a fényes fekete ízfal még csak nem teljesen tömör, a kezdetektől kísértő trópusi aromák most is menetrendszerűen kikacsintanak belőle, utóbb néha-néha borsba feledkezve. Amint melegszik, egyre inkább háttérbe szorul a gyümölcsös képlet és erőre kap a kesernyés utóízek gombolyaga, olajos magvakat, gondolatnyi nugátot és grillázst villantva fel, a karamellmaláta akcióba lendülésével párhuzamosan. Nemhogy sokarcú sör, de még csak azt sem lehet rá mondani, hogy volna ideális fogyasztási hőmérséklete, hiszen az ésszerű határokon belül minden stációban más, de hasonlóan élvezetes formákat hoz elő. Kezdjük hidegen, majd szép lassan fogyasszuk el: a 0,75-ös üveg bőven hagy rá időt.
Alkoholtartalom: 7 V/V %
2012. 02. 06.