HTML

Kontár Komlókutató

Palackozott sörök rendszertelenül megjelenő és minden szakszerűséget nélkülöző szubjektív szemléje. Bemutatkozás


Már mikroblogként is:
Tumblr Komlókutató



Sört inna?
Komló Boltlexikon



Minden, amire valaha is kíváncsi volt:
Komló Határozó



Régi címkék tucatszám:
Komló Archívum

FRISSÍTVE - 2011. június 3.

Friss topikok

  • szanisz: @-kk-: Persze, a téma bonyolult, és értem hogy miért ragaszkodtál az állam megjelöléséhez. A "szer... (2017.06.21. 13:59) Farkas Magnum IPA
  • ribolov: Messze a legjobb soproninak tartom.Ha a szénsavasságából levennének sokkal jobb lenne. (2017.06.13. 16:18) Soproni Kinizsi
  • Pável: Iceland terroir :O)))) (2017.06.01. 16:50) Einstök Icelandic Toasted Porter
  • mirdal: @dr. dodó: ott a pont, a magyar nép nagyobb részének elég a mostani felhozatal, megelégszenek a ku... (2017.05.26. 06:22) Soproni 1895
  • mirdal: @ungert: én nem érzem ezt a savanyúságot, bár az utóíze nekem abszolút bodzára hajaz - mint ahogy ... (2017.05.21. 21:44) Soproni Óvatos Duhaj IPA

Címkék

ale (110) alkoholmentes (2) amerikai (17) archívum (7) bak (35) barna (127) békésszentandrás (19) belga (25) bolgár (2) borsodi (10) bosnyák (3) brit (15) búza (47) crnagorc (1) cseh (73) dán (6) egypont (4) észt (2) fekete (28) félbarna (67) félpont (4) finn (1) francia (5) füstölt (10) grúz (1) hagyományos (10) háromésfélpont (79) hárompont (66) holland (6) horvát (2) ilzer (4) ipa (23) ír (2) ízesített (57) izlandi (1) izraeli (1) kanadai (1) kétésfélpont (45) kétpont (45) kisüzemi (89) kőbánya (14) kóser (1) koszovói (1) kukorica (2) lambic (6) lengyel (10) lett (2) licenc (12) litván (3) magyar (141) máltai (1) másfélpont (17) mexikói (1) négyésfélpont (37) négypont (103) német (66) olasz (7) orosz (2) osztrák (22) ötpontos (56) pakisztáni (1) pécs (10) porter (20) portugál (1) radler (3) román (5) rozs (4) san marino (2) soproni (15) spanyol (2) stout (18) svájci (1) svéd (2) szerb (3) szlovák (22) szlovén (4) ukrán (6) világos (251) vörös (23) Címkefelhő

Kozel Első Komlós

2016.10.17. 22:22 -kk-

magyar világos sör

kozel_elso_komlos.jpg

Az új sörök piacra dobásáról van az embernek valamiféle nagyjábóli elképzelése: sajtóközlemények, reklámkampány, a polcokon-hűtőkön megjelenő sörök, mindenféle áruházi figyelemfelhívó anyag és így tovább – mindez nagyjából egyszerre. Ehhez képest az elmúlt években alig volt olyan nagyüzemi magyar sör, aminek a megjelenése hasonlított volna a fenti forgatókönyvhöz. A legjellemzőbb különbség az időzítés, amiben a gyárak a jelek szerint szeretik utánozni a tévésorozatokból ismerős „cold open”-logikát, és csak pár héttel a forgalmazás megkezdte után látnak hozzá a sajtóközlemények, marketinganyagok stb. terjesztéséhez. Így történt például a Soproni Fekete Démonnal vagy a Dreher Winter Momenttel is. De a logika igazából érthető, a marketing ráér akkor, ha már átfutott a termék a nagykereskedőkön – így aztán már-már az tűnik fel, ha egy sörrel másképp történik.

A Kozel új sörének, az Első Komlósnak pedig abszolúlte más eddig a debütációs menetrendje: tizenegypár napja megjelentek a sajtóközlemények, azt átvették híroldalak, működik a nyilvánosság, csak épp maga az Első Komlós nem kapható sehol. Itt, a KK-nál egészen pontosan október 5-én értesültünk az újdonságról, majd egy bő héten keresztül hiába próbáltunk bárhol is venni belőle. Sőt azóta is, és végül a sörbúváros IPAfai Pap kollégától sikerült elkérnünk a jelen cikk tesztpéldányát, aki pedig közvetlenül a Drehertől kapott párat. Mindegy, előbb-utóbb biztosan lesz boltokban is – sokkal érdekesebb kérdés, hogy mi ez az Első Komlós és honnan szedte ezt a kicsit fordítógépes hangulatú nevet?

A kérdés első felére könnyű a válasz, hiszen a jóelőre kihirdetett sajtóközlemények kimerítően részletezik:

A cseh falusi kultúrában a komlóbetakarítás ideje fontos időszak, (...) ekkor jön el az úgynevezett első komlós sör ideje! Ennek elkészítéséhez gondosan kiválogatják a friss, legjobb minőségű komlótobozokat, melyeket aztán hozzáadnak a készülő sörhöz.

Ezt a különleges hagyományt most végre a magyar piacon is elérhetővé teszi a Kozel Első Komlós, amelybe a frissen leszüretelt komlótobozok is belekerültek. A sörgyártás során általában a komlótobozokat csak szárított, illetve úgynevezett pelletált változatban használják fel, a szüret tehát az egyetlen alkalom az évben, amikor lehetőség van a sör ilyen fajta „megbolondítására”.

Egyszóval arról a komlószüreti sörről van szó, ami Németországban például olyannyira szokásban van, hogy a KK már hat éve is írt a Pyraser vonatkozó tételéről. Ami persze még mindig nem túl nagy idő ahhoz képest, hogy egy, a sörközpontúbb kultúrában alapvetően magától értetődő jelenségről van szó, csak épp olyanról, ami Magyarországra eddig nem igazán jutott el. (Mellékszál, és jó eséllyel tökéletesen véletlen, de az első hazai kisüzemi frisskomlós sör is szinte a Kozellal egy időben jelent meg, most októberben, de ezt az egybeesést a Sörbúvár fenn hivatkozott cikke már úgyis feldolgozta.)

Rátérhetünk tehát a korábbi kérdés második felére: miért „első komlós”, ha egyszer a „friss”, esetleg „szüreti” jelzők sokkal pontosabbak lennének, és nem keltenék azt a (nyilván szándékolatlan) érzést, mint ha az Első Komlós valamiféle úgy időszámítást nyitna meg, felváltva a nem-komlós sörök korát? Nos, mivel – nagyobb bánatunkra – továbbra sem látunk bele a sörgyári marketingesek és termékfejlesztők fejébe, csak találgatni tudunk. Az mindenesetre viszonylag árulkodó, hogy a plzeňi Gambrinusnál (ami éppúgy SABMiller-tulajdon, mint a vele szomszédos Pilsner Urquell, a Velké Popovice-i Kozel, vagy épp a kőbányai Dreher) már harmadik éve létezik egy Gambrinus První Chmel nevű sör, ami, hogy, hogy nem, azt jelenti, hogy „Első Komló”, és minden évben a komlószüret után, a Cseh Sör Napjára – szeptember 27. – időzítve jelenik meg.

Mivel az SABMiller Magyarországon nem vezette be a Gambrinust, viszonylag logikus döntés, hogy egy jelen lévő márka, a Kozel révén hozzák be a frisskomlós gondolatot, ha már egyszer megszületett a stratégiai elhatározás. Épp ezért voltunk egy kicsit zavarban, hogy licencsörnek hívjuk-e az Első Komlóst vagy sem, hiszen tulajdonképpen licenc alapján készül, ez rá is van írva a dobozra, de ettől még más országban nem készül és nem is készült ilyen sör. (A valamelyest hasonló szlovák Kozel Extra Svieží citrával hidegkomlózott és jóval alacsonyabb alkoholtartalmú sör volt, nem kötődött a komlószürethez.) Mindenesetre azzal nem vádolható a sörgyár, hogy ne igazította volna a receptet a magyar viszonyokhoz: a Kozel kerek egytized alkoholszázalékkal gyengébb, mint a Gambrinus-féle változat.

És most jöjjön a kóstolás: szalmasárga alappilsenis szín, vékony, nem túl tartós habbal és elsőre kellemesen hidegkomlós, majd másodjára kellemetlenül főttzöldséges, gyorsérlelt nagyüzemi sörös illatokkal-szagokkal. Ízben nagyjából ugyanez a kettősség vonul végig: egyfelől uralja a kortyot az a fajta híg, mellékízes lagersörkarakter, ami a magyar tömegsörök tipikus sajátja, és ami az egyszeri sörkóstoló fejében főként a kívánatosnál gyorsabb és gazdaságosabb gyártáshoz köthető. Ugyanakkor benne van a – gyaníthatóan žateci – félhidegkomlózás (forralás utáni átmeneti frisskomlózás) kellemesen friss, kicsit füves, kicsit toroktájon kesernyés íze, ami üde aromabombaként jelenik meg a hasonló sörökben szokásos, fáradt, komlószirupos jegyekhez képest. Háttérbe szorulva, de ez utóbbiak is jelen vannak azért, sokat rontva az összhatáson.

Szóval lenne benne potenciál, jobb pillanataiban egészen pilseniesen hat, összességében mégsem nem túl nagy élmény, mégpedig elsősorban a harmatos alapsör miatt, amiből készül. (És ami remekül rámutat, hogy igazából felesleges arról panaszkodni, hogy a Dreher Hidegkomlós vagy Soproni A.P.A miért a kukoricagrízes alapsörből készül – hiszen az Első Komlós példáján prímán láthatjuk, hogy ha nincs meg az elhatározás arra, hogy jó sört főzzenek, a kukorica nélküli alap is lehet pont ugyanolyan kellemetlen. Merthogy a Kozelben nincs gríz, be van tartva a licenc.) Egyre kíváncsibbak vagyunk, a Gambrinus-féle eredeti vajon milyen lehet – merthogy a hidegkomlós és az amerikai komlós Dreher mellé ennek a fajta Első Komlósnak nincs olyan nagyon sok értelme. Alibisörbe kár a szüreti komló.

Alkoholtartalom: 4,6 V/V %

2016. 10. 17.

2,5p.GIF

5 komment

Címkék: magyar világos kőbánya kétésfélpont

A bejegyzés trackback címe:

http://komlo.blog.hu/api/trackback/id/tr3211816881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Árpa Jankó · http://serteperte.blog.hu 2016.10.23. 15:42:16

Több helyen próbáltam kideríteni, hogy milyen alapsörből indítottak, de nem sikerült, ahogy megvásárolnom sem. Mivel friss komlóval készül, nyilván idén csak ez az egy széria készült. Talán 1000 hl, de ezt is gyártási titokként kezelik.
A cseh sör napjáról, magyarul: drinkunion.hu/cikk/a_cseh_sor_napja

-kk- 2016.10.24. 09:43:41

@Árpa Jankó: nekem is csak egy boltban sikerült eddig belefutni, a Bocskai úti Aranynapban.

dr. dodó 2016.10.25. 12:29:08

Egyfajta mazochizmusként is értelmezhető, de vennék első komlós Kozelt meg Soproni Kinizsit is, de egyiket sem találtam...

ungert · http://borrajongo.blog.hu 2016.11.20. 19:47:18

Párszor sikerült ezzel a sörrel megtéveszteni a nyitottabb fogyasztócimborákat, ugyanis tizenegses szlováknak nézték, ami ugye tök más. Ez a cucc egyébként zavaróan észteres, nem igazán szerettem. És az a gyanúm, hogy a Gambri sem lehet jobb. Itt hívom fel ugyanakkor a besztercebányai Urpiner tizennégyes Extra Chmelený serére, az ölég fasza lett.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2016.11.25. 22:48:43

Ez tulajdonképpen rosszabb, mint egy alap kőbányai Kozel.

Arról tudom, hogy nincs benne semmi a megszokott magyar nagyipari "ízeken' kívül és ha beléakadok (szerencsére kb. csak kétévente egyszer) akkor tudom, hogy agyonhűtve kell gyosan lehajtani.

Ez viszont első pillanatban igér valami jobbat, jön egy egész kellemes illat, ami kisebb mértékben az ízben is visszaköszön. Kezdem kóstolgatni, szopogatni, mint egy IPÁt. Még némi komplexitást is felfedezek benne. Csak aztán előbújnak a szokott "ízek", eluralkodnak rajta és az ember totál csalódottan veszi tudomásul, hogy ez ebben a becsapós keverék formában még rosszabb, mint az alap egyenlager...