HTML

Kontár Komlókutató

Palackozott sörök rendszertelenül megjelenő és minden szakszerűséget nélkülöző szubjektív szemléje. Bemutatkozás


Már mikroblogként is:
Tumblr Komlókutató



Sört inna?
Komló Boltlexikon



Minden, amire valaha is kíváncsi volt:
Komló Határozó



Régi címkék tucatszám:
Komló Archívum

FRISSÍTVE - 2011. június 3.

Friss topikok

  • szanisz: @-kk-: Persze, a téma bonyolult, és értem hogy miért ragaszkodtál az állam megjelöléséhez. A "szer... (2017.06.21. 13:59) Farkas Magnum IPA
  • ribolov: Messze a legjobb soproninak tartom.Ha a szénsavasságából levennének sokkal jobb lenne. (2017.06.13. 16:18) Soproni Kinizsi
  • Pável: Iceland terroir :O)))) (2017.06.01. 16:50) Einstök Icelandic Toasted Porter
  • mirdal: @dr. dodó: ott a pont, a magyar nép nagyobb részének elég a mostani felhozatal, megelégszenek a ku... (2017.05.26. 06:22) Soproni 1895
  • mirdal: @ungert: én nem érzem ezt a savanyúságot, bár az utóíze nekem abszolút bodzára hajaz - mint ahogy ... (2017.05.21. 21:44) Soproni Óvatos Duhaj IPA

Címkék

ale (110) alkoholmentes (2) amerikai (17) archívum (7) bak (35) barna (127) békésszentandrás (19) belga (25) bolgár (2) borsodi (10) bosnyák (3) brit (15) búza (47) crnagorc (1) cseh (73) dán (6) egypont (4) észt (2) fekete (28) félbarna (67) félpont (4) finn (1) francia (5) füstölt (10) grúz (1) hagyományos (10) háromésfélpont (79) hárompont (66) holland (6) horvát (2) ilzer (4) ipa (23) ír (2) ízesített (57) izlandi (1) izraeli (1) kanadai (1) kétésfélpont (45) kétpont (45) kisüzemi (89) kőbánya (14) kóser (1) koszovói (1) kukorica (2) lambic (6) lengyel (10) lett (2) licenc (12) litván (3) magyar (141) máltai (1) másfélpont (17) mexikói (1) négyésfélpont (37) négypont (103) német (66) olasz (7) orosz (2) osztrák (22) ötpontos (56) pakisztáni (1) pécs (10) porter (20) portugál (1) radler (3) román (5) rozs (4) san marino (2) soproni (15) spanyol (2) stout (18) svájci (1) svéd (2) szerb (3) szlovák (22) szlovén (4) ukrán (6) világos (251) vörös (23) Címkefelhő

Monyo Franky Four Fingers

2016.12.27. 22:48 -kk-

magyar ale

monyo_franky_four_fingers.jpg

Megint egy Monyo-sör következik, és míg az alapvetően véletlen, hogy pont a Hop Harvest után, az már – kivételesen – teljesen szándékos, hogy most decemberben kerül rá sor. Ugyanis egy bő éve, 2015 vége felé két olyan sörrel is kijött a főzde, amik a premier idejekor már egy éve érlelődtek (azaz nagyjából a főzde 2014 végi nyitásakor kerültek tartályba); csakhogy a premierkori kritikák zöme arról számolt be, hogy mindkettőre ráfér még azért némi további érés. Ami persze tipikus csapdahelyzet, hasonlóan erős söröknél úgy gyanítjuk, hogy szinte esélytelen megbecsülni, mikorra érik el a fogyasztásra kész érettségi fokot – és hát egy sörfőzdében mégiscsak borzasztó költség, ha egy-két erjesztőtartályt évekig foglal egy sör (de még az sincs ingyen, ha ugyanezt palackban teszi), így nyilván nem lehet az örökkévalóságig várni a piacra dobással. De mindegy is, a KK a maga részéről frissiben megkóstolta a Penge Boriszról elnevezett russian imperial stoutot, míg a Négyujjú Frankyről – egy másik Blöff-karakterről – elnevezett árpabort inkább eltettük egy harmatos hőtartó képességű borhűtőbe, és az abban biztosított 12–16 °C-ban őriztük további egy éven keresztül.

Most, hogy sörünk már két éves, és ebből egy évet a KK tulajdonában töltött, úgy ítéltük, ideje a kóstolásnak. Bontás után elsőként tejszínes kajszibarackillat fogad kristálycukorral (sárga Campino!), meg persze alkohol, hiszen a 13 százalék orrban is szükségszerűen megjelenik. A korty eleje malátás, kicsit világosbakos hangulatú, a cukros-szeszes malátaszőnyeg mögött csak fel-felsejlő, de nem kimondottan, csak amúgy jelzésértékűen érvényesülő aszalt barackkal-mangóval. De erős a komlókeserű is, igaz, nem túl aromaintenzív módon, inkább olyasféleképpen, mint a belga erős ale-ekben: némi orvosságos keserűség, és slussz. Hasonló hangulata van azoknak a szándékoltan öregen adagolt komlóknak is, mint amik például a lambicok sajátjai – ami jelen esetben afelé a gondolat felé enged elkalandozni, hogy az érlelés során esetleg elkopnak azok a finom felhangok, amik a virágos-illatos komlózásból a sör ifjabb korában akár elő is jöhettek volna. (Hiszen a Frankyben nem žateci komló van, mint a példaként említett belga sörökben, hanem jóval intenzívebb magnum és mandaria bavaria.) Lecsengésében enyhén vaníliás jegyek is megjelennek, némi fahordós hangulattal, jó eséllyel csak a töményen jelen lévő – és némi kortyzáró keserűségben is érvényesülő – alkohol miatt, leginkább haloványan rumos asszociációk formájában. Teste egyébként meleg színű opálos mélysárga, habja ugyan gyorsan illan, de amíg látszik, egészen tömött, mutatós; szájérzete pedig egyszerre olajosan tapadós és torokkaparóan száraz.

Összességében kellemes sörhöz van szerencsénk, ami ugyanakkor nem igazán nyílik ki, nincsenek olyan mélységei, mint amit az erősség, az összetevők és az előélet; illetve úgy általában az árpaborság mint stílushovatartozás alapján várnánk. Az alkohol is egy morzsányival jobban kilóg, mint amit ideálisnak tartanánk, és az összkép valahogy nem ugorja át azt a szofisztikáltsági küszöböt, ami alapján egy ideáltipikus árpabort megkülönböztetnénk a malt liquor-jellegű egyszerűbb erős ale-ektől. Ettől még érdemes kóstolni, de talán még érdemesebb egypár évet várni vele, és 3-4-5-6-x év múlva újrakóstolni. Amihez persze akaraterő és tárolókapacitás kell, melyek közül a KK – szomorú módon – egyikkel sem rendelkezik. De ettől még mindenki mást bátorítunk a befektetésre és a kurizózumkeltetésre.

Alkoholtartalom: 13 V/V %

.2016. 12. 27.

3,5p.GIF

7 komment

Címkék: magyar ale félbarna kisüzemi háromésfélpont

A bejegyzés trackback címe:

http://komlo.blog.hu/api/trackback/id/tr8912076949

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

lilakutyak · http://lilakutyak.blog.hu 2017.01.04. 08:44:38

Nos, én kóstoltam tavaly, aztán 4-4 üveggel mindekettőből elvermeltem a húgoméknál, így kóstoltam idén is. Sőt még három évig fogom bánni a sörbe ölt pénzt és energiát. Biztos panelproli vagyok, de úgy a Mandarina Bavaria mind a Maris Otter nekem nem annyira jön be. A Mandarina nem tetszett a Next Levelben és a tavalyi Vári Nővérekben sem (bár azt a brutál keserűsége meg a frissessége nagyon alkalmassá tette másnaposság kezelésére, előállítására már kevésbé). A Maris Otter most épp a Pils of Simcoe-ban zavart (nem is értem, ez mitől pils, de mindegy, legalább a Simcoe elvitte), de kezdem azt gondolni, hogy a Hatodik Íz sörök egy részében is ezzel volt bajom.

A Franky-ben pont ugyanaz zavart, mint tavaly. Az alkoholos édesség meg a buta keserű azért kevés, még akkor is, ha a palack maga elvisz esetleg egy ötszázast az árból. Megvolt még benne az a büdös sajtos jegy, ami a Sink the Bismarck! sajátja is volt, csak ott volt mihez kapcsolódnia.

A Boris valamivel jobb volt, bár szerintem az se változott túl sokat tavaly óta. A RIS-t régebben szerettem, de ez se esett különösebben jól, bár elvitathatatlanul vastag volt, meg kérmes, kávés is a maga módján (amióta alkalomszerűen normális kávékat iszom, még jobban idegesít ez az íz), de valahogy a jó stoutokra jellemző csokis-szilvalekváros vonal nem jelent meg. Lehet, hogy bárdolatlanság, de inkább veszek az árából három Tesco Finest Stoutot.

És ha már belekezdtem a karácsonyi sörök ekézésébe:
- az etyeki hármasból a kávés stout csak simán egy közhelyes ötlet érdektelen és közepes megvalósítása volt, a DIPA-t csak a benne lévő alkohol miatt ittam meg, a belga ale-ből előköszönő savanyúság pedig az alkohol és az ár ellenére is káromkodós mosogatóbaöntést eredményezett. Talán árnyal a képen, hogy a veszprémi Gusto delikát boltban szobahőmérsékletű polcról vettem le, a tartás is elbaszhatta, de újabb súlyos ezreket kúrtam el valami szarra
- az Esthajnal '16 azt hozta, amit vártam, folyékony After Eightet. Hogy miért lett stout, azt nem tudom. Sörben ez nagyon nem hiányzott, akkor már inkább egy dekoratív Grashopper (mixthatdrink.com/grasshopper-cocktail/)

És ezek után csak azért nem ragadott magával a karácsonyi öngyilkossági hullám, mert a nagy mennyiségben beszerzett Smooth Hoperator, Rock Me (alias Kapucinus IPA) és Popcorn azért biztosított egy masszív alapot. (Juteszembe: a Smooth Hoperator egész fasza volt a Hungária Irsai Olivér Doux-val :) ).

És most a végén bocs, nem ide kellett volna, de ide jött, sajnálnám kitörölni.

-kk- 2017.01.04. 10:32:10

@lilakutyak: átérzem a fájdalmad, különösen az etyeki karácsonyi sörök vonatkozásában, mert kábé pontosan az általad leírtakkal találkoztam én is (pedig nem egy veszprémi delikátbolt szobahőmérsékletű polcáról érkezett!). Az Esthajnal jó volt, bár miután személy szerint egyáltalán nem vagyok kibékülve az After Eighttel, a Smooth Hoperatorban jóval több örömömet leltem (mint ahogy kicsivel korábban a Liquid Cocaine-ben is...)

lilakutyak · http://lilakutyak.blog.hu 2017.01.04. 11:29:33

@-kk-: A Liquid Cocain nevébe pedig belekötöttem, de a Smooth Hoperator fényében (sokan emlegették együtt), már szinte látatlanban megbocsátok emiatt, és sajnálom, hogy nekem kimaradt.

Az Esthajnal '16 nem rossz, csak nem stout, karácsonyra pukkantani egyet pont jó. Nekem egyébként a fenyős Esthajnal volt a kedvencem. Az ideinek azért a hibáit látom inkább, mert Árpa Jankó szénné hájpolta. Meg előtte a Dreher Bakot is. Pedig annál azért sokkal kellemesebb inni.

És mi a véleméned a Rizmajer Karácsonyi új címkéjéről? (T'om magas labda :) )

-kk- 2017.01.04. 11:39:59

@lilakutyak: A karácsonyi Rizmajert eddig nem láttam, de ha már szóba jött, most megnéztem, és igazából nem látom benne annyira az ügyet - pont olyan, mint a hagyományos, naivabb kisüzemi címkék közül a jobb fajták. Mondjuk szerintem a Rizmajer-dizájnok eleve nem különösebben erősek, de baj sincs velük, az érdektelen középszer remek példái. Csehországban egy csomó kiváló regionális sörfőzde képvisel pl. hasonló vizuális nívót, a Svijanytól a Chotěbořon és az Opaton át a Ježekig (és akkor a kroměřiži Maxmilianhoz vagy a přerovi Parníkhoz hasonló kisüzemekről még nem is beszéltem, mert azok már igazi kilencvenesévek-időutazást jelentenek :)

lilakutyak · http://lilakutyak.blog.hu 2017.01.04. 14:28:49

@-kk-: Csak hofgy biztos ugyanarról beszéljünk.
Ez a régi: rizmajersor.hu/wp-content/uploads/2015/09/kar%C3%A1csonyi_cimke_nagy.jpg
Ez az új: rizmajersor.hu/wp-content/uploads/2016/12/Kar%C3%A1csonyi_2016-900x675.jpg

És így monitoron még az új is egész elegáns ezzel a színátmenetes háttérrel, ami egyszerre idézi a régi címke körvonalát és a karácsonyi angyal szárnyait, amint glóriaszerűen világít. A barnás szín, és a visszafogott piros is egészen jó a zöldekkel, meg a sör mézeskalácsos hangulatával. Csak az a baj, hogy a sörcímkén nem egy ívben meghajlított monitor van. Kinyomtatva ebből a háttér halvány sárgásbarna, a színátmenet nem igazán jön át, a pirosak viszont üvöltenek. Így leginkább egy alsópolcos üdítőital címkéjére emlékeztet a '90-es évek végéről. És a mérete akkorára nőtt, hogy szinte befedi az üveget. De ezt élőben kell látni. Sz'al a jpg alapján nem tudjuk együtt fikázni :)

-kk- 2017.01.04. 14:33:21

@lilakutyak: erre gondoltam, de akkor majd alkalomadtán élőben is utánajárok :)

lilakutyak · http://lilakutyak.blog.hu 2017.01.05. 09:57:19

@-kk-: Na, mivel Bölöny Józsinak leáztattam a címkéket, megnéztem otthon. És így leáztatva, kiterítve még tán látszik is rajta a szándék, de a mérete miatt az üvegre feltekerve tényleg csak az jött le, hogy béna színekkel, béna fontokkal csináltak valami olyar, ami letisztult, minimalista akart lenni, de nem jött össze. Sz'al a koncepciót most már nem kritizálom. De az üvegen tényleg béna volt.