HTML

Kontár Komlókutató

Palackozott sörök rendszertelenül megjelenő és minden szakszerűséget nélkülöző szubjektív szemléje. Bemutatkozás


Már mikroblogként is:
Tumblr Komlókutató



Sört inna?
Komló Boltlexikon



Minden, amire valaha is kíváncsi volt:
Komló Határozó



Régi címkék tucatszám:
Komló Archívum

FRISSÍTVE - 2011. június 3.

Friss topikok

  • ungert: Ma elkészült a túrócszentmártoni sörgyár sztorijának fordítása is. maxwell.sze.hu/~ungert/martine... (2017.11.13. 18:10) Stein 12%
  • Kerecsenyfa: Az egyik legjobb nagy(?)üzemi magyar sör. A SIPA is kellemes meglepetés (bár nem nagyon IPA), ez i... (2017.10.29. 21:24) Pécsi Sör Prémium Pils
  • siófoki35: Bocsánat, Jászkürt :) (2017.10.25. 11:23) Dósai Pannonbräu Világos
  • dr. dodó: A szomszédom naponta betermel 1-2 PET palack Rákóczit (2-4 liter naponta). Nem tartom magam sörszn... (2017.10.20. 13:53) Rocky Cellar
  • ungert: @-kk-: Köszi szépen! (2017.10.20. 13:20) Gemer

Címkék

ale (114) alkoholmentes (3) amerikai (17) archívum (7) bak (35) barna (131) békésszentandrás (20) belarusz (1) belga (25) bolgár (2) borsodi (10) bosnyák (3) brit (15) búza (48) crnagorc (1) cseh (74) dán (6) egypont (4) észt (2) fekete (32) félbarna (67) félpont (4) finn (1) francia (5) füstölt (10) grúz (1) hagyományos (10) háromésfélpont (83) hárompont (67) holland (7) horvát (2) ilzer (4) ipa (26) ír (2) ízesített (58) izlandi (1) izraeli (1) kanadai (1) kétésfélpont (45) kétpont (46) kisüzemi (91) kőbánya (15) kóser (1) koszovói (1) kukorica (2) lambic (6) lengyel (10) lett (2) licenc (13) litván (3) magyar (145) máltai (1) másfélpont (17) mexikói (1) négyésfélpont (37) négypont (104) német (66) olasz (7) orosz (2) osztrák (23) ötpontos (58) pakisztáni (1) pécs (11) porter (21) portugál (1) radler (3) román (5) rozs (4) san marino (2) soproni (15) spanyol (2) stout (19) svájci (1) svéd (2) szerb (5) szlovák (22) szlovén (4) ukrán (6) világos (257) vörös (23) Címkefelhő

Rocky Cellar

2017.10.17. 22:50 -kk-

magyar világos sör

ÚJRAKÓSTOLÁS, az eredeti cikk itt olvasható

 rocky_cellar_ujrakostolas.jpg

Elég ritkán foglalkozunk itt a Kontár Komlókutató blogon alsópolcos olcsósörökkel, ami nyilván nem véletlen, hiszen egyfelől általában semmi jó nincs bennük, másfelől elég egyformák. Ez az egyformaság ráadásul nem csak a kóstolási élményre vonatkozik: a kategória (eufemisztikus marketingesnyelven az „alacsony árkategóriájú sörök”) egyes példányai általában kompromisszumos összetevőikben, németes elnevezésükben és alacsony alkoholtartalmukban is meglehetősen egyívásúak. Vannak persze átmenetek, hiszen a 3% körüli igazi, őszinte olcsósörök és a 4% körüli alsóbb polcos, de marketinggel is tolt márkák (mint a Kőbányai vagy az Arany Fácán) mezőnye egy kicsit azért összemosódik.

Mai tesztalanyunk, a Kőbányán készülő Rocky Cellar is az atipikus modellek közé tartozik, hiszen ránézésre abszolút egyike a teljesen csereszabatos, eldobható dizájnú, marketing nélküli olcsósöröknek, amikre egy gyár sem büszke, és csak azért gyártják, mert nagy piaca van. A neve mégis szokatlan módon kilóg az olcsósörnév-generátor általános működési mezsgyéi közül, ráadásul idősebb olvasóinknak még ismerősen is csenghet; nem véletlenül. A Rocky Cellar ugyanis egy meglepően patinás és régi márka, még a kommunista államosítások előtti Dreher-érából származik, igaz, meglehetősen kanyargós életúttal. A hatvanas-hetvenes években exkluzív exportmárkaként, a nyolcvanas években BNV-győztes sörkülönlegességként, a kilencvenes években pedig meghatározhatatlan piaci szerepű reliktumként találkozhatunk vele.

A Kőbányai Sörgyár privatizációját, majd rákövetkező átalakításait követően már elég egyértelmű formában támadt fel: a már sokszor említett alsópolcos kategória őszinte tagjaként, amin csak a „több mint 80 éve” felirat utal a kalandos múltra. A KK-nak nem most van van először szerencséje hozzá, szűk tíz éve egyszer már írtunk a Rocky Cellarról, és most kizárólag azért vesszük elő újra, mert akkoriban még elég butácskán írtunk, ezért azokról a söröknél, amikről relatív sokan akarnak olvasni, nem bánjuk, ha nem teljes blődségek szerepelnének a kedves kis hasábjainkon. Márpedig a Rocky Cellarról, bizonyára a már részletesen kivesézett szokatlansága miatt, elég sokan akarnak olvasni, e pillanatban konkrétan a Kontár Komlókutató blog negyedik legolvasottabb bejegyzése a róla szóló 2008-as kritikánk; szűk ötszáz további bejegyzéssel versenyezve ezért a helyezésért.

Szóval újrakóstolunk, bár nagy izgalmakra nem számítunk. Kitöltve aranysárga, tükrös sör, tetején fehér, kisszemű, gyorsan múló habbal. Illata híg, leginkább valamiféle kellemetlen, befulladt cefrésség uralja, a maga dohos dominanciája mögül némi gejl kukorica, valamint visszafogott átlaglagersör-jegyek bukkannak elő. Ha belekortyolunk, mindenekelőtt a gyenge sörök globális zsinórmércéjével, az agresszív erejű szénsavval találkozunk, aminek ugyebár elég fix szerepe van: hogy ne érezzük a sörünk ízét. Ha igazán ügyesek vagyunk, és a profikhoz hasonlóan fagypont körül fogyasztjuk, akkor aztán tényleg bármilyen íze lehetne, úgyse tűnne fel.

A korty ízéről így eleinte nehéz bármi érdemit mondani; hiába nem vagyunk igazi profik, és isszuk olyan tizenkét-tizenhárom fokosan, mire elmúlna a szénsav csípése, már csak a hígan puliszkás, cserébe továbbra is dohos hangulatú utóíz marad hátra. Ha nagyon koncentrálunk, ezen felül még némi savanykás mellékízvonulatot csíphetünk el a korty közepéből, de az élmény összességében továbbra is rendkívül híg; ahol pedig nem híg, ott kellemetlen. Szokás mondani, hogy a gonosz sörgyárakban nem a sörfőzők, hanem a könyvelők felelősek a receptért: ez nyilván mindenhol más és más mértékben igaz (és valamennyire szinte mindenhol), mindenesetre a Rocky Cellar és a hasonló sörök pont olyannak tűnnek, mint amiknél kimaxolták ezt a rosszmájú összeesküvés-elméletet.

Muszáj mindig elmondani, így most is elmondjuk, hogy tisztában vagyunk vele: egy csomó embert – jövedelmi és kulturális helyzettől szinte függetlenül – nem érdekel a sörök világa és/vagy a gasztronómia, és a sörképük inkább csak afféle örökölt kulturális minta. Nekik valami olyasmi jelenti a sört, mint a Rocky Cellar: egy nem túl jó ízű, hígan alkoholos ital, aminek a folyadékutánpótlás és a szódavízértelemben vett frissítés a két fő funkciója, és amit alapvetően azért iszunk, mert vannak olyan élethelyzetek, amikor – mintegy rituálisan – ezt szokás, a kerti munkától a nyári vacsorán át a tévénézésig; és furcsán néznének ránk, ha másképp tennénk.

Ha azonban érdekel minket a sör, és úgy döntöttünk, szabadidőnkben nem (csak) a csilipaprikák, az operettlibrettók, a flektáló nyelvek, a litván mézbirkózás, a PUA-nyitások vagy a kecsketenyésztés részleteiben mélyedünk el, hanem inkább a bécsi lager és a new england IPA közti tartományt térképeznénk fel, akkor teljesen felesleges akár a Rocky Cellarral, akár bármely rokonával ismerkednünk, hiszen pontosan nulla mértékben segítenek abban, hogy kiismerjük magunkat a sörfőzés különféle nüanszai között. De ha mégis kifejezett vágyunk, hogy a lehető legtökéletesebben irreleváns sörökkel múlassuk az időt, máris egészen jó választássá válik, hiszen ilyen patinás olcsósört máshol igazi kihívás találni.

Alkoholtartalom: 4 V/V %

2017. 10. 17.

1,5p.GIF

5 komment

Címkék: magyar világos kőbánya másfélpont

A bejegyzés trackback címe:

http://komlo.blog.hu/api/trackback/id/tr412985744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Borbíró Andris 2017.10.18. 08:59:36

A leírás alapján túlpontoztad... :)

Zabhegyezgető 2017.10.18. 14:38:04

Némileg off, de az RC durva lebutítása kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az 1970-80-as évek fordulóján a magyar söriparnak volt kb. féltucat tényszerűen jó söre, közöttük a RC (+ Jubileum, Szent István, Mátyás, Bak, Sopron 700 éves, Paracelsus pl.).
Az 1990-es évek elejére ezeket kivétel nélkül mind beszántották. Amit nem, azt kevésbé, vagy durván szarsörösítették.

-kk- 2017.10.19. 12:00:44

@Zabhegyezgető: Régi ábrándom, hogy valamelyik sörgyár csináljon egy ilyen kisprojektet, hogy akár bérfőzve, akár egy saját mikrosörházban, de újrafőzik ezeket a jobb fajta régi söröket, hiszen a receptjeik biztos megvannak. Nyilván a Dreher lenne erre e legjobb jelölt, hiszen a volt különlegességek elég nagy hányada vagy kanizsai, vagy kőbányai, szóval náluk vannak a jogok meg a receptek.
Persze nem hiszem, a belátható jövőben ebből bármi is lenne.

-kk- 2017.10.19. 12:01:30

@Borbíró Andris: nehéz ugyan elképzelni, de vannak ám jóval rosszabb sörök is :D

dr. dodó 2017.10.20. 13:53:00

A szomszédom naponta betermel 1-2 PET palack Rákóczit (2-4 liter naponta). Nem tartom magam sörsznobnak, de néha bizony büntet a jószívű kínálás... :)