HTML

Kontár Komlókutató

Palackozott sörök rendszertelenül megjelenő és minden szakszerűséget nélkülöző szubjektív szemléje. Bemutatkozás


Már mikroblogként is:
Tumblr Komlókutató



Sört inna?
Komló Boltlexikon



Minden, amire valaha is kíváncsi volt:
Komló Határozó



Régi címkék tucatszám:
Komló Archívum

FRISSÍTVE - 2011. június 3.

Friss topikok

  • Lophass Joschka: Szerintem a mostani S. IPA-ra egyáltalán nem hasonlít a Havanna, talán a receptváltás előtti első ... (2018.11.10. 12:20) Lőrinci Havanna
  • ungert: @SzJános: Köszi szépen a reakciót. : ) Igazából meglepett, hogy azt írod, ne alkossak negatív véle... (2018.11.04. 15:19) Soproni Óvatos Duhaj APA
  • -kk-: @ungert: szuper, köszi! (2018.10.28. 22:40) Urpiner Exclusive 16%
  • barankai: Nem rossz. Az ízgyengeségei ellenére határozottan felismerhető az igazi pilsner. És ami fontos ez ... (2018.10.11. 01:23) Borsodi Mester
  • rowi: na de hát az egyik lényeg nem pont az, hogy nincs is marketing?:) egyébként meg valóban, legalább... (2018.09.27. 14:14) Pécsi APA

Címkék

ale (125) alkoholmentes (3) amerikai (17) archívum (7) bak (36) barna (134) békésszentandrás (21) belarusz (1) belga (25) bolgár (2) borsodi (11) bosnyák (3) brit (15) búza (51) crnagorc (1) cseh (75) dán (6) egypont (4) észt (2) fekete (33) félbarna (70) félpont (4) finn (1) francia (5) füstölt (11) grúz (1) hagyományos (11) háromésfélpont (89) hárompont (69) holland (7) horvát (2) ilzer (4) ipa (28) ír (2) ízesített (61) izlandi (1) izraeli (1) kanadai (1) kétésfélpont (47) kétpont (47) kisüzemi (102) kőbánya (17) kóser (1) koszovói (1) kukorica (2) lambic (6) lengyel (10) lett (2) licenc (13) litván (3) macedón (1) magyar (163) máltai (1) másfélpont (17) mexikói (1) négyésfélpont (41) négypont (110) német (66) olasz (7) orosz (2) osztrák (23) ötpontos (58) pakisztáni (1) pécs (14) porter (21) portugál (1) radler (3) román (5) rozs (4) san marino (2) soproni (16) spanyol (2) stout (20) svájci (1) svéd (2) szerb (5) szlovák (22) szlovén (4) ukrán (6) világos (272) vörös (24) Címkefelhő

Rizmajer-Hopfanatic Pils Of Simcoe

2018.07.23. 23:26 -kk-

magyar világos sör

rizmajer-hopfanatic_pils_of_simcoe.jpg

Sokszor említettük már, hogy általában olyan sörökről írunk itt a KK blogon, amiket akkor kóstolunk épp először, és semmilyen előzetes tapasztalatunk nincs róluk. Ez alól néha kivételt teszünk – pl. ha egy régebbi, silányka bejegyzés javításához eszközölünk újrakóstolást vagy ha valami annyira király dolgot kóstoltunk, hogy a blogon is feltétlenül meg akarunk emlékezni róla –, de a főszabály azért meghatározza a cikkírási menetrendünket. Ma olyan közepes mértékben fogunk ettől eltérni, ugyanis a csepeli Rizmajer és a kiskunhalasi Hopfanatic koprodukciójában készülő Pils Of Simcoe-t kóstoltuk már, tetszett is, túl sok emlékünk még sincs róla: az említett kóstolásra ugyanis bő két éve, az utolsó előtti Főzdefeszten került sor. Azon, amelyiken a lagersör feltámadása volt a fő vezérfonal, ennek dacára összesen kettő olyan sörrel találkoztunk rajta, ami a lagerek zászlóshajója – a pilseni típus – terén valami emlékezeteset tudott volna mutatni; ezek közül volt az egyik a Pils Of Simcoe (mint arról röviden az akkoriban még észrevehető sűrűséggel vezetett mikroblogunkon is megemlékeztünk).

Ekkor, 2016-ban még úgy volt, hogy egy abszolút alkalmi sörről van szó, így el is engedtük a rendszeres újrakóstolgatások gondolatát. Aztán, hogy, hogy nem, utóbb mégis rendszeresen újrafőződött, így most a lehető legkíváncsibban várjuk, két évvel későbbi és palackozott formában is tud-e hasonlóan revelatív élményt okozni, mint ahogy tette azt elsőre és csapon. Persze valami különbség szükségszerűen várható, hiszen míg a fesztiválkiadás szuperluxy maris otter malátával készült, addig a kortárs változat hétköznapi pilseni és karamellmalátával (bezzeg a titkolózó sörfőzőátlag címkéi alapján csak ötletelhetnénk, mik az eltérések!). A többi látható paraméter egyezik: a komló simcoe, az alkohol 5,5 V/V %, az erjedés előtti szárazanyag-tartalom 13,5 B°, mindkét esetben. A simcoe persze nyilván nem tartozik a pilseni stílus komlói közé, de hát úgysem vagyunk tagjai a BJCP-Einsatzgruppennek.

Illata enyhén vaníliás felhangú, majd a melanoidinos malátásság illúziójából gyorsan visszafogottan citrusos, ananászos komlókipárolgásba vált – összességében a legkevésbé sem harsány, sőt, már-már kölschös elszántsággal kell koncentrálni rá. Kitöltve egyébként kellemes megjelenésű, közepesen tartós, ujjnyi habot fejleszt, teste rezesbe hajló aranyszínű, tükrös. Íze és kortyérzete meglepően összetett (egy kisüzemi magyar pilsenitől aztán végképp): a korty eleje egészen száraz, leerjedt hatású, ízfronton előbb csak némi kompakt, enyhe dióssággal társuló szénsavas pincearoma vonul át, hogy aztán pillanatok alatt át is adja a helyét a markánsan komlós lecsengésnek, benne előbb sárgadinnyével és fenyőgyantával, majd utóbb füves hangulatú, továbbra is gyantás dominanciájú, visszafogott citrusosságnak. A kortyeleji leerjedt karakter itt válik főként meglepővé, ugyanis a korty végére érve épp, hogy sűrű, jól harapható kortyérzettel zár a Pils Of Simcoe, hosszan tartó, sárgadinnyés-gyógynövényes komlókeserű utánkövetése mellett.

Ha van is különbség a 2016-os kiadáshoz képest, az nem bárdolatlanságban, hanem a valamivel jobban megtolt komlózottságban nyilvánul meg: míg a kóstolási élmény egészében abszolút kerek, komplex és szórakoztató marad, az összhatás mégsem annyira ivósörös, inkább lehengerlően hoplageres. Nagyon szépen összerakott, érdemi hibáktól vagy diszharmóniáktól teljesen mentes sör, amit ugyan már nem emlékszünk, hogy mennyiért vettünk, de – ismerve a Rizmajer Sörház árképzését – valószínűleg elég erős best buy. Egyetlen hátránya, hogy nem az a légiesen könnyű ivósör, amit a korábbi verzió emléke alapján kerestünk: annál jóval karakteresebb kóstolási élményt kínál, ami persze szintén jó dolog, csak hát sokkal kevésbé ritka jelenség a magyar kisüzemi sörfőzés mikrokozmoszában.

Alkoholtartalom: 5,5 V/V %

2018. 07. 23.

4p.GIF

5 komment

Címkék: magyar világos kisüzemi négypont

A bejegyzés trackback címe:

https://komlo.blog.hu/api/trackback/id/tr6814131155

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr. dodó 2018.07.24. 06:45:38

Hű, de kéne. Cseréljünk. :) Adok egy Argus 10 pilst, te adsz egy Rizmajer Simcoe-t... :D Rizmajer söröket árusító boltot akarok Kecskeméten!
Amúgy az Argus 10-ről kinyomoztam, hogy ugyanaz a Platan főzi (Lobkowitz tulajdon), mint az Argus Maesticet.

apuska · http://kocsma.blog.hu 2018.07.24. 13:20:42

Csepelen néha belefutottam csapon, és nem volt annyira olcsó, mint az állandó tételek. Szóval légiesen könnyű ivósörnek drága, ekképp pont jó, hogy nem az. :)

-kk- 2018.07.25. 11:46:48

@dr. dodó: sajnos nem kiegyensúlyozott az alkupozíciónk, Lidl van Budapesten is :3

@apuska: ez érthető, csak így meg nincs sehol a légiesen könnyű ivósör :( mármint a Szebeni Ászokkal általában nincs semmi gond, de azért nem is egy kimondott gasztroélmény - pedig egy laza világos lager is lehet az

klagenfurtjeno 2018.08.03. 20:46:52

Reketye De Molen Collab
Greenjoy Chicago Blues Feeling
rizmajer-hopfanatic_pils_of_simcoe
mad_scientist_armando_otchoa_duplicator

és még sorolhatnám ezeket az ízléstelen juppi-ízléstelenszakáll-sznob baromságokat... megkóstolva is arra jutottam ezeket a túllőtt, belterjes, hülyéknek gyártott túlárazott söröket, szerintem aki névben nem tud ízlést tartani, az bizony ízben sem, de mindegy.

-kk- 2018.08.04. 22:41:14

@klagenfurtjeno: Bár személy szerint csak igen minimálisan értek vele egyet, de azt hiszem, értem, mire gondolsz juppi-szakáll-stb. alatt. Viszont a hozzászólásodban felsorolt sörök ezen a képzeletbeli juppisági-belterjességi skálán eléggé eltérő helyeken vannak: teljesen más Rizmajer Józsi vagy a Mad Scientistes srácok működése, ráadásul a Greenjoy tulajdonosai - sejtésem szerint, nem ismerem őket - még ismeretségi szinten sem igazán részei annak a kisüzemi sörös közegnek, aminek a többi, általad említett sörfőző azért valamilyen szinten már csak iparági kooperációs okokból is igen. Szóval szerintem teljes tévedés egybemosni ezeket a példákat.

Az pedig, hogy a névadás és a kóstolási minőség korrelálna, teljesen kizárt. A névadás eleve stílusfüggő, hiszen aki kortárs nemzetközi stílusokat főz, az jellemzően kortárs nemzetközi neveket ad a sörének, míg aki inkább hagyományos sörökben utazik, az inkább hagyományos neveket választ. De a kettő egyfelől még sörfőzdén belül (ekképp jellemző minőségben) is egyszerre jelen lehet, másfelől pedig mindkét iskolából bőves-bőven lehet magyar és nem magyar példákat egyaránt felhozni úgy rossz, mint jó megvalósításokra.