magyar barna sör
Mint minden valamirevaló cliffhangert, a Steiger-rejtélyt is félbeszakítja egy mellékszáljellegű, de érdekes epizód, és mivel blogunk előszeretettel áldoz az ilyen és hasonló dramatrgiai klisék oltárán, ma egy hazai mikrosörfőzdét, a pilisvörösvári (ebből fakadóan fantáziadús nevű) Rotburgert mutatunk be, amely egyébként alapvetően csapolt formában kínálja magát a Pilisvörösvár, Szabadság u. 22. alatti sörfőzde-söröző kombinátban, de rendkívül méltányos áron, azaz a barna esetében literenként 260 forintért ronda műanyag palackba fejtve is hozzáférhető, és bár a fenti információk összessége implikálná az ihatatlanságot, az üveges barna mégis kifejezetten kellemes sör, megkockáztathatóan még a helyben csapoltat is felülmúlja.
Fontos megjegyezni, hogy szemben az összes, a blogon eddig szerepelt sörrel, mai vendégünk valószínűleg (mivelhogy a záros lejárati dátumon kívül erről semmi nem tájékoztat) pasztőrözetlen, összességében pedig igen kellemesen adja vissza a gyártósor-hangulatot, főleg friss, kicsit nyers, egyúttal alapvetően bukolikusan malátás ízének köszönhetően, amit szintén jellegzetesen házias, enyhén savanykás utóíz zár, és amivel az alapértelmezett, jól ismert üvegessör-kínálathoz képest jelentős részt más iskolát képvisel. Vicces, hogy a literes palack, amiben elvitelre kerül, önmagában röhejesen, a '90-es évek rosszemlékű derekát idézően ronda, kisugárzásában mégis jó értelemben fonódik össze ízével, kialakítva egy amatőr, de szerethető és egyéni összhatást, ami érdemessé teszi a kis kirándulást a beszerzésére.
Más, szerencsésebb európai országban szinte magától értetődő, hogy minden észrevehető méretű, és a minimális gyártási peremfeltételeknek megfelelő településen van egy-két helyi sörkülönlegesség, tetszetős megjelenéssel, jó marketinggel és magasfokú profizmussal. Magyarország természetesen nem ilyen hely, a négy, zömükben kifejezetten beszűkült és unalmas portfóliót koptató nagyobb gyár mellett az üzemelő pár tucat mikro- és házi sörfőzde az amatőrizmus és az exkluzivitás kényes mezsgyéjének inkább a biztonságos belső oldalán egyensúlyozik, ezért örömteli, ha egyiküknél, például ez alkalommal a Rotburgernél, a sikeresség csíráit fedezzük fel: néhány évtizeden belül akár európai értelemben vett specialitásszintre is kinőhetné magát a szerencsés néhányuk - főleg ha lenne hazai piac, ami vevő volna erre, de mint jól tudjuk, nincs.
Alkoholtartalom: 6 V/V %
2008. 02. 16.
