német licenc barna sör
Kis kitartással mindig találhatunk meglepő, anakronisztikus, vicces, stb. söröket még akár a magyar termékek soraiból is - ezt az elvet követte a KK is legutóbbi Tesco-látogatása során, így sikerült összeakadnia egy olyan egyedülálló versenyzővel, ami a fenti jelzőket mind egyesíteni képes önmagában, kívülről legalábbis mindenképp. Az IABD ugyanis nem a passaui anyaüzem (annyira nem, hogy ott már nem is gyártják), hanem mindannyiunk kedvence, az Ilzer Italgyártó Zrt. szülötte, egyenest a monori Gép utcából.
Sörünk első és legfontosabb tulajdonsága az, hogy életnagyságban hozza a kora kilencvenes évek (most már csak Archívumunkból visszaköszönő) bukolikus, megismételhetetlennek hitt dizájnját, főleg a leselejtezett német címkébe szőtt sablonbetűs magyar szövegek révén. De sokat dob rajta az egyszínű, fehér zománcfestékszerű kupak is - a hiteles időutazáshoz elengedhetetlennek látszik, hogy alkotóinak ne tűnjön fel, épp érte tesznek. Illata kissé ipari, akárcsak gyorsan oszló, jellegtelen habja, de íze (egy hónappal a szavatossági idő lejárata előtt) még így is teljesen váratlanul ér: az enyhén pörköltmalátásan keserű alapot milliószorosan felülírja egy felfoghatatlan, szürreális savanyú szökőár, ami az első sokk után a Kofola rosszindulatú megcsúfolásának tűnhet, a háttérben reményvesztetten oszladozó malátával. A komlónak már emléke sem látszik, egy-két perces pihentetést követően is csak a már említett pörkölt gabonás kesernyésség él tovább, párhuzamosan a torkunkba égett citrompótlóíz öröknek tűnő örökségével, mintha csak a FÁJIV kísérleti terméke lenne 1983-ból. Bár ez biztosan valószínűtlennek tűnik, de az Alt-Bayerische Dunkel mellett bármelyik búzasör, de még az 1664 Blanc is jellegtelen italnak tűnik, ám sajnos nem a jó értelemben: barnánk nem karakteres, hanem ijesztő.
Ami tulajdonképpen karakter, mégsem számítjuk be pozitívumként, dacára, hogy (egyedüli erényeként) teljesen nélkülözi a rosszsörös vonulat stigmáit, még kukorica sincs benne, ennek dacára mégsem mutat semmilyen sorsközösséget hasonszőrű társaival, de még általában a sörszerű léttel sem, helyette inkább egy másik dimenzióban lebeg, a bizarr és a röhejes ritka határmesgyéjén egyensúlyozva.
Alkoholtartalom: 4,8 V/V %
2008. 05. 14.
