ukrán félbarna sör
Olvasónk, Dávid, még november közepén ajánlott fel egy ukrán sört a KK-nak, így mostanra bizonyára azt hiheti, csak úgy megittuk. Pedig nem, csak lusták vagyunk, noha a Трапезне érdekes sörnek bizonyult, némi magyar söripari párhuzamtól sem függetleníthetően. A sör a Kijevtől valamivel nyugatra eső Radomislben készült, címkéje szerint középkori kolostori recept alapján, mint amilyeneket a pravoszláv szerzetesek is használtak. Ennek az igazságtartalmában nem vagyunk ugyan biztosak, a sörgyár láthatóan mégis komolyan veszi, ugyanis a hátcímke alján nyolcas betűkkel szereplő megjegyzés szerint minden üveg eladott Трапезне hasznának egy részéből pravoszláv kolostorok működését és felújítását támogatják. Hogy ez a sörgyár melyik, nem igazán derül ki, ugyanis a címke szerint két gyárban is készülhet a Трапезне: az A verzió Lvivben, a B verzió Radomislben. Lviv mindenesetre a PPB-nek rövidítve is ismert Első Magánsörfőzde otthona – ami viszont sem Wikipedia-, sem Facebook-oldalán nem listázza a Трапезне-t sörei között, rendes honlapja pedig nincs.
Ahogy felbontjuk, kissé befulladt, fémes karamellmaláta-szag jelenik meg, teste tükrös vörösesbarna, közepes, múló habbal. Ránézésre erősen szénsavas. Belekóstolva egészen kellemes, kiegyensúlyozott bécsi lagernek tűnik (noha az angol nyelvű sörös oldalakon belga apátsági típusúnak sorolják, ez inkább félreértés lehet), kerek, de nem gejl, ukrán nagyipari szinten szépen egyensúlyozott komlóval. Ami külön meglepetés a KK számára, hogy a kortyok egészen jó szájérzetűek, könnyen ihatóak, nyoma sincs bennük bármiféle tapadásnak. Ez a kegyelmi állapot persze nem tart örökké, a kortyvég felé már kezdenek felfesleni az ízek, üresen vizes utóérzetet hagyva, pár perc múlva még némi savanykássággal kiegészülve.
Tisztességesen összerakott sör jellegtelen alapanyagokból; a magunk részétől ilyesminek képzelnénk a nyolcvanas években létezett különféle nagyipari magyar sörkülönlegességeket, ha nem tudnánk, hogy tele voltak pótanyagokkal, ezért valószínűleg rosszabbak voltak. Ha hunyorítva kóstoljuk, egészen olyan, mint az új recept szerinti, fűszermentes Dreher Winter Moments, csak valamivel kerekebb és simább – de ugye közismert tény, hogy az európai nagyipari sörök képzeletbeli domborzati térképén Magyarország valamiféle tengerszint alatti mélyföldet alkot, így sok meglepetést a fenti összehasonlítás sem szabad, hogy okozzon.
Alkoholtartalom: 5,7 V/V %
2015. 01. 04.
