magyar ale
A különféle online sörértékelő felületek sok szempontból hasznos találmányok, de a KK számára magasan abban áll a legfőbb jelentőségük, hogy a kedves felhasználók megosztásaiból villámgyorsan kideríthető, hol kapható egy adott sör. Mai cikkünk például nem jöhetett volna létre (legalábbis nem ma), ha nincs az Untappd, amin másodpercek alatt megtalálhattuk, hogy a Pécsi Sörfőzde legújabb terméke nem csak különféle pécsi helyszíneken, de például a kelenföldi Bohém Sörözőben is elérhető.
Merthogy a köztudottan jelentősen átalakuló Pécsi Sörfőzde eléggé rákapcsolt, és a tavaszi Prémium Búza, valamint a nyári Prémium Barna után már a harmadik olyan sörrel jelenik meg idén, ami számot tarthat az egyszeri sörblogger értékelésére. Ráadásul ezúttal nem is a már négytagú Prémium-termékcsalád bővült tovább, hanem valamiféle azon felüli tételként MODERN, MONDHATNI KORTÁRS stílus debütált: egy american pale ale. A pécsi termékfejlesztések hektikusságáról és a beszerzési lehetőségek kalandos jellegéről ezúttal nem ejtenénk szót, megtettük már többször, legutóbb épp négy napja, a Prémium Barna ürügyén.
A Pécsi APA kitöltve eléggé opálos aranyszínt prezentál, amolyan búzasörszerűen; habja eközben sűrű és magas, viszont elég múlékony. Illata konfúz: jaffás hangulatúan savanykás háttér előtt némi híg újvilági aromakomló vonul fel, kontentálisabb komlós vonásokkal vegyesen, kevés kis kekszmalátás beütéssel tarkítva. Íze, ha lehet, még konfúzabb: a korty eleje grapefruithéjasan fanyar komlókeserűvel indít, ami alól időközben egyéb vonások, így halovány citrusosság, valami vékonyka, kissé lisztes karakterű maláta és fanyar többletélesztő is kikandikálnak, de azért az indokolatlan erejű grapefruit uralja a kóstolást.
Karakteres, de ez a karakter egyfelől sem nem harmonikus, sem nem komplex, másfelől azon túl, hogy nyelven üt egy adag intenzív, de teljesen szofisztikálatlan, kábé komlójellegű ízzel, nem kínál semmit. A keserűség torokkaparó intenzitású, de vagy az alapanyag, vagy a főzés hiányosságai olyannyira kiüresítik, hogy elég nehézzé válik az ismert sörstílusok koordinátarendszerében elhelyezni – a kóstolási élmény számottevően közelebb áll egy agresszívebb grapefruitos radlerhez, mint egy APA-hoz. Ahogy melegszik (mármint legalább olyan 12-14 C° köré) egy fokkal érzékelhetőbbé válik a malátázottság, de a totális grapefruitkomló-dominancia ettől még abszolút megmarad.
Mindig üdvös, ha egy nagy(obb) sörgyár új stílusokkal kísérletezik, de a Pécsi APA speciel teljes nyugalommal kihagyható, a két utóbbi Prémium-debütálás (azaz a Búza és a Barna) mind sokkal nagyobb létjogosultságú és magasabb élvezeti értékű sörök. Ha folytatódik a pécsiek kikacsintgatása a kortárs sörstílusok felé, reméljük, hogy a jövőben értelmezhetőbb irányokat vesz a kaland.
Alkoholtartalom: 5 V/V %
2018. 09. 22.
