bolgár világos sör
Minthogy egy ideje már többé-kevésbé tökéletes Magyarországon a globális piacgazdaság térfoglalása, ennek megfelelően pedig a mainstream söripart is az össznyugati dizájnelemekre építő, ízben-stílusban egyaránt meglehetősen homogén termékek alkotják, a KK gyakran enyhe retrográd vágyódással nézi a '70-'80-as évek magyar címkéit, azzal a sajátosan tudathasadásos állapottal, amit egyfelől az ideaizált, helyi hangszerelésű életérzés tart fenn, a másik oldalon pedig az ismeret érvel ellene, tudván, hogy hiába lenne kedve az embernek elszopogatni mondjuk egy üveg Sirályt, Kanizsai Speciált vagy Misinát, az említettek többsége egy, a minőséggel szemben tökéletesen érdektelen, kínálati dominanciájú, állammonopol söripar terméke volt, élvezeti értékét is ennek megfelelően alacsonyan hordva. Az ilyen hosszú körmondatos érzelemelemzés persze nem öli meg a nosztalgiát, ezért is örülhetünk, hogy - csökkenő számban ugyan, de - egyelőre vannak nálunk kevésbé fejlett országok is a térségben: a lomi sörfőzde Sofia fantázianevű félliteres PET-palackjáról például lehetetlen nem a gulyáskommunista erjedés egységsugarú állóvizére asszociálni.
Bár a teljes palack egy nagy, vizuális vicc, a retródíjat kétségtelenül a Times New Romannal szedett "8%P Alc. 3%" szövegrészlet őszinte ízlésficama nyeri, ami, társulva a bézs-sötétbarna-arany kombináció nem éppen túlbonyolított benyomásaival, ha leszámítjuk az eretnek műanyagpalackot, már szinte egy 1991-es Dreher Pilset idéz elénk. A legizgalmasabb az egész ügyben viszont vitathatatlanul a címke oldalán bújik meg: a tény, hogy ezt a, khm, érdekességet Magyarországra egy cég önként (?) importálja, jelesül az OR-96 Kft, a Klauzál út 30. magasföldszintjéről (komolyan). Még zöld számuk is van, a 80/204-815, amit most blogunk nem tesztel, mert a vasárnap éjszaka nem feltétlenül a legjobb időpont a célra, de kedves olvasóink tárcsázzanak kedvükre, biztosan izgalmas történetet fognak hallani.
Amint lecsavarjuk a kellemesen recsegő, aranysárga kupakot, máris alábbhagy önfeledt, gyermeki lelkesedésünk; főként a kiáradó kellemes, vályogházak kamráit idéző avas diószag és a hozzá társuló enyhén erjedő mustos beütés, illetve a kupak sarkában pihenő kis barnás-fehéres lerakódások nyomán. Mivel bár bátor sörkóstolók vagyunk, de nem ennyire, inkább korsóba töltjük kóstolás előtt értékes bolgár tesztpéldányunkat, nem zöld-e valójában. Nos, nem, de majdnem: a mélysárga, zavaros folyadék nem éppen a klasszikus lagersörök archetípusa - de most már annyira rákészültünk a kóstolásra, hogy akár egy korty erejéig is, de mindenképp be kell teljesítenünk sorsát. Minthogy azonban nem ismerjük immunrendszerünk valós határait, egy fél korty után inkább befejezzük a kísérletezgetést, megkockáztatva a nem túl erős lehetőséget, hogy egy autentikus, premodern sörfőzési metódus kihagyhatatlan remekét mulasztjuk el. Tulajdonképpen ebben is fennáll a párhuzam az államszocialsta sörkülönlegességekel: valószínűleg sokukkal szemben hasonló (bár az idősebb generációk érdekében remélve: nem ennyire szélsőséges) benyomásaink támadnának. Konkrétabban fogalmazva a rövid kóstolás meglepően szénsavmentes, továbbra is avas diós, de mellette enyhén, trópusi gyümölcsöket idézően (a KK-t például leginkább a Naschmarkton látott sárkánygyümölcsre emlékeztető) savanykás ízjegyekkel gazdagította blogunkat, enyhén savas közérzetet és hosszan elnyúló, bizarr utóízt hagyva maga után. Mivel még nem volt szerencsénk romlott/gyárihibás/stb. sörhöz, nem tudjunk eldönteni, ezúttal sikerült-e belefutni (mint ahogy azt sem, hogy a 'Minőségét megőrzi: 3 hónap' felirat, és a nyakra nyomott '02.09.09.' feliratok lehetséges kombinációi közül melyik jellemzi valóban a lejáratot), így számítunk ilyen téren tapasztalt olvasóink élménybeszámolóira is. Mindenesetre legalább affelől nem kell aggódjunk, hogy egy élelmes vállalkozó hamisított csupán egy ismeretlen, távoli sörgyár neve mögé bújva valamit lábvízből és pakurából, ugyanis kis keresgéléssel a lomi sörgyár oldaláról is ránk mosolyog a Sofia-palack nagyszerű sziluettje.
Alkoholtartalom: 3 V/V %
2009. 01. 04.