bolgár barna baksör

Szlovák sörkészleteinek elfogyásával a KK kénytelen volt egy másik szláv országot keresni, lehetőleg olyat, amiről még nem írt, és bár délről elég sok esélyes adódott, végül praktikus okokból a bolgár söripar zászlóshajójára, a Stolichno Bockra esett a választás, amely, bármekkora fájdalom ez a magyar honfivérnek, a maga 60,5 pontjával leiskolázza a kategóriabeli megfelelőjének tekinthető, 53,1 pontos Dreher Bakot. Sovány vígaszként adódik persze, hogy Bulgária söripara ezt leszámítva tragikusan rossz, körülbelül mintha itthon megszűnne minden a Borsodi és a Bak között, amit a két ország fent linkelt pontkülönbségei jól illusztrálnak egyébiránt. Az elégtelen gyártás pedig elégtelen kereslettel párosul, legalábbis erre utal, hogy (bár az importsöröknek általánosan széles választéka kapható mindenütt, különösen a nyugat-eupai betanított munkásokból élő tengerparton) a hazaiak közül Bulgária-szerte mindenhol csak a széles szortimentben kapható, de egyformán rossz söröket árulják, és például az iménti Ratebeer-lista második és harmadik helyezettjét a KK konkrétan sehol nem látta, de a Stolichnót is csak A Szófiai Plázában sikerült levadásznia.

Egyébként a szintén Heineken-tulajdon (és egyben márkatárs) Zagorkán kívül a Stolichno a másik sör, amit valamilyen rejtélyes okból belföldön is latin betűkkel szednek, de hogy tovább emeljék a rejtélyfaktort, a címke kevésbé hangsúlyos részei már itt is bolgárul vannak, és az összkép egész ízlésesen ötvözi a balkáni népművészetet a visszafogott balkáni eleganciával és az archetipikus német ihletésű baksörcímke-sztenderddel. Ugyanez a konzervatív, biztonságsugárzó képzet marad meg akkor is, ha felbontjuk és kitöltjük baksörünket: a mélybarna szín és a drapp hab meglehetősen mély, cukros-karamellmalátás illatot áraszt magából, ami nem is meglepő, 16 B°-ban már elfér ennyi energia – és külön jópont, hogy az alkohol és az extrakt egyaránt fel van tüntetve.

Szórakoztató, hogy bár elméletileg gyengébb a Baknál (ami 18°B, és igen, szemlátomást elkerülhetetlen az összehasonlítás), mégis sokkal sűrűbbnek tűnik, szinte harapni lehet, pedig elsőre nincs különösebben intenzív íze: a tűnékeny alkoholos-malátás ízérzést inkább utóízében váltja csak fel a valódi érdeklődésre igényt tartható kávézaccos-kesernyés karakter, ami egyben új összeesküvés-elmélet szövésére sarkallja a KK-t a Stolichno Ratebeer-beli népszerűségéről. Ugyanis minél melegebbek a minél későbbi kortyok, úgy hasonlít a sör egyre jobban valamilyen angolszász stoutra, például egész kísértetiesen a (Bulgáriában is széleskörűen terjesztett) Guinness Extra Stoutra; úgy tűnnek elő egyre erősebben a száraz, kicsit tölgyízű jegyek, amelyek az angolajkú (és a Ratebeeren jelentősen felülreprezentált) sörkedvelők számára szemlátomást igen kedvesek, de a KK kontinentális sörökön edződött szívét kevésbé csavarják el, mégha határozottan váratlannak is tűnik egy ilyen sarkosan eltérő ízvilág szófiai felbukkanása. Meglepetéssör, íreknek, Bulgáriában.

Alkoholtartalom: 6,5 V/V %

2008. 09. 15.