HTML

Kontár Komlókutató

Palackozott sörök rendszertelenül megjelenő és minden szakszerűséget nélkülöző szubjektív szemléje. Bemutatkozás


Már mikroblogként is:
Tumblr Komlókutató



Sört inna?
Komló Boltlexikon



Minden, amire valaha is kíváncsi volt:
Komló Határozó



Régi címkék tucatszám:
Komló Archívum

FRISSÍTVE - 2011. június 3.

Friss topikok

  • klagenfurtjeno: nahát bazmeg, ha ezt előbb látom, akkor előbb bontok sört, hogy végre eltakarodtatok a netről. (2024.03.15. 15:30) Itt a vége
  • klagenfurtjeno: @Eltiltott Vélemény: idd ki anyádból a húgyot, mert neked meg az való. (2024.03.15. 15:29) Rizmajer-Hopfanatic Pils Of Simcoe
  • klagenfurtjeno: ez a fajta újságírás már akkor is szar volt, mikor nem volt szar. (2023.12.31. 18:54) Rocky Cellar
  • klagenfurtjeno: mitet szerettél volna mondani ezzel a cikkel, hogy kifelyeezzed végre önmagatodat? hogy ízlik a lá... (2023.06.17. 20:58) Borsodi Bivaly
  • -kk-: @Zsolt Huszti: szerintem nem velem vitatkozol ¯\_​(ツ)_/¯ (2020.07.21. 14:59) Lőrinci Havanna

Címkék

ale (129) alkoholmentes (3) amerikai (17) archívum (7) bak (36) barna (136) békésszentandrás (22) belarusz (1) belga (27) bolgár (2) borsodi (11) bosnyák (3) brit (15) búza (51) crnagorc (1) cseh (77) dán (6) egypont (4) észt (2) fekete (34) félbarna (73) félpont (4) finn (1) francia (5) füstölt (12) gluténmentes (1) grúz (1) hagyományos (11) háromésfélpont (94) hárompont (71) holland (7) horvát (3) ilzer (4) ipa (28) ír (2) ízesített (63) izlandi (1) izraeli (1) kanadai (1) kétésfélpont (51) kétpont (47) kisüzemi (104) kőbánya (19) kóser (1) koszovói (1) kukorica (2) lambic (7) lengyel (10) lett (2) licenc (13) litván (3) macedón (1) magyar (171) máltai (1) másfélpont (17) mexikói (1) négyésfélpont (42) négypont (113) német (67) olasz (7) orosz (2) osztrák (23) ötpontos (59) pakisztáni (1) pécs (17) porter (22) portugál (1) radler (3) román (5) rozs (4) san marino (2) soproni (17) spanyol (2) stout (21) svájci (1) svéd (2) szerb (5) szlovák (22) szlovén (4) ukrán (6) világos (281) vörös (26) Címkefelhő

Komló Határozó

2008.12.28. 23:38 -kk-

Komló Határozó

 

- Milyen sörfajták léteznek?

- Az elterjedt nézet dacára a sörök világa meglepően változatos és sokrétű, több tucat típusra lehet őket felosztani. Minthogy blogunk deklaráltan amatőr, az alábbiakban csak főbb, pongyola vonalakban vázoljuk lehetséges osztályzásukat. A sörségnek valószínűleg nincs vitathatatlan, abszolút definíciója, elméletileg minden olyan ital lehet sör, amit valamilyen gabona malátájából, élesztővel történő (lehetőleg alkoholos) erjedéssel állítanak elő, és rendszerint valamilyen adalékanyaggal, leginkább komlóval izesítenek. Persze ez a definíció végtelenül tág, hiszen a világ söreinek elsöprő többsége konkrétan árpamalátából és komlóból készül, hiába léteznek mindenféle alternatív vadhajtások is.

A sörök alapvetően kétfélék lehetnek: alsó- vagy felső erjesztésűek. Ez két külön technológia, melyből meglehetősen eltérő jellegű sörök születnek - amit mi Magyarországon sörként ismerünk, általában az alsó erjesztésű söröket fedi maga alatt. Ez a két techológia közül az újabb, fő vonal az úgynevezett lager- (magyarul ászok-) söröké: ezeknél az árpamalátát a csíráztatás-pörkölés-cefrézés-főzés-komlózás folyamatsorát követően relatív hűvösen, 5-9 C° körül erjesztik, majd pár hónapig fagyponton tárolják, azaz ászokolják. Az így készült sör lehet barna vagy világos, ez csak a felhasznált malátán múlik, és általában ászoksörként kategorizálódnak be, de így készülnek a baksörök is (amik szintén lehetnek barnák vagy világosak is). Az úgynevezett pilseni típus a lager egyik alváltozata, olyan sör, ami bizonyos fajta komló bőkezű felhasználásával jellegzetes, kesernyés ízt vesz fel a gyártás során - hasonló altípusból egyébként van rengeteg: például a märzen, a bécsi, a mücheni, és így tovább. Mint az az elnevezésekből is látszik, az alsó erjesztés főként a kontinentális Európában vert gyökeret

A felső erjesztésű sörök, ezzel szemben, leginkább Belgiumban és az angolszász világban elterjedtek, gyártásuk annyiban különbözik, hogy erjesztésük magasabb hőfokon és rövidebb ideig zajlik, majd végeztével az élesztő nem sülljed az üst aljára, hanem a tetején marad; ennek eredményeként a kapott sör meglehetősen más ízvilággal fog bírni, rendszerint nem is lesz teljesen tükrös, mint amilyenre az alsó erjesztésűeket szokás szűrni. Felső erjesztésű mindenekelőtt az ale és a stout, illetve a porter (előbbieknek rengeteg altípusuk van, de azokkal az átlagos magyar sörbarátnak nincs sok esélye találkozni, míg az utóbbi besorolása nem teljesen tiszta: lehet a stout variációja is, sőt, időnként alsó erjesztésű söröket is neveznek porternek). A búzasörök ökölszabály szerint szintén felső erjesztésűek, gondoljunk csak az Edelweiss-üvegek sztenderd 'Obergärig'-feliratára.

Lásd részletesebben, szakszerűbben: itt. Esetleg angolul, még bővebben és még szakszerűbben, itt.

 

- Milyen söröket vegyünk?

- Meglepően sokan hiszik azt, hogy a fenti kérdésre adható egy szimpla, listaszerű válasz, pedig nem. Sörökből, mint említettük, rengeteg féle van, és minden típuson belül mindenekelőtt az egyéni ízlés dönti el, mit érdemes vennünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármelyik adott sör kiérdemelten lehet valaki kedvence: vannak olyan minimumok, amik alatt egy sörről kijelenthető, hogy rossz. Még akkor is, ha megvan a maga odadó rajongótábora - ugyanis (mint minden más témában) a söröknél is gyakori, hogy a választás mögött nem valódi érték áll, hanem a megszokás és a birkaszellem. Mi például rengeteg embert ismerünk, akik szerint a Borsodi a világ legjobb söre, és volt idő, amikor mi magunk is tűrhetőnek gondoltuk az Arany Ászokot.

Általánosságok szintjén maradva: azok a sörök általában nem jók, amikben van kukoricagríz, ugyanis az egy mellékízekben gazdag pótanyag, amit az árpamaláta higítására használnak, lévén olcsóbb. Régebben használtak pótanyagnak malátázatlan árpát, rizst, hasonlókat is, de ez most már ritka. Persze a kukoricagríz önmagában csak indikátor, nem dönt el semmit: van például a hetvenforintos Giebelhofban és a kétszáz forintos Dreherben is. (Kis érdekesség: a főbb magyar világos sörmárkák közül a Soproni Kinizsi és a Soproni 1895 készül csak kukorica nélkül.)

Ökölszabályként megfogalmazhatjuk, hogy a kifinomuló sörízlésnek nagyon sok kóstolás a feltétele, blogunkon például jól látszik, hogy korai írásaiban még meglehetősen rövidlátó értékelések is fakadnak, pusztán a jelentősen kisebb tapasztalati alap okán. A Dreherről például még egy bő éve is azt mondtuk volna, hogy azért nem rossz, de közben, megkóstolva sok tucat újabb sört a világ különböző pontjairól, rá kellett jönnük, hogy nemzetközi összehasonlításban igencsak gyenge eredmény, amit még az itthon főzöttek közül is sok előz felülről. Szóval amíg a viszonyítási alapunkat néhány tíz átlagos sörfajta alkotja, óhatatlanul kisebbek az elvárásaink; és ez nem bűn, csak érdemes rajta javítani, mert új világok nyílhatnak meg előttünk.

Hasznos lehet a sörminőség-mérleglés során a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó szabályozásának ismerete, miszerint a 'minőségi' jelző csak olyan terméken szerepelhet, amelynek eredeti extrakttartalma (ld. lent) nagyobb, mint 10,5%, és/vagy pótanyagtartalma kisebb, mint 15%.


 

- Mi alapján születnek a blog értékelései?

- Lényegében hasraütéssel, két fő okból: egyrészt a cikkírást még meglehetősen tapasztalatlanul kezdtük, így az idő múlásával, fokozatos fejlődésregényként, a viszonyítási alapunk is nőtt és egyre reflexívebb pontozásokat tudunk adni. Másrészt lényegében kivitelezhetetlen feladat különböző kategóriájú, gyökeresen eltérő ízvilágú sörök összehasonlítása, ugyanazon a skálán pontozni egy magyar olcsó világos sört és egy extrém drága belga apátsági ale-t: alapvetően más lehetőségek rejlenek az egyes típusokban, ráadásul hiába írtunk már százával értekezéseket mondjuk barna búzasörökről, utána az első Rauchbiert ugyanúgy nem lesz mihez hasonlítani. Szóval a pontszám egy rendkívül elnagyolt jellemző, nem érdemes önmagában jelentőséget tulajdonítani neki, mégha iránymutatásként többé-kevésbé helytálló is.

 

- Miért ilyen egysíkú a blog felülete?

- Amikor a blog átkerült a blog.hu-ra (mert előtte sima htm-ben, Worddel készült), még csak egyszerű sablonok voltak, ezek közül a közkedvelt Almost Spring minimálisan módosított változata üzemel immáron szűk két éve - azért csak minimálisan módosított, mert csak ennyire értünk hozzá. A hasonlóan amatőr felületre pedig a képbeszúrás csak erősítené a vásári összhatást, ezért a KK inkább linkelni szeret, ha valamit muszáj. Az új, dizájntelítettebb sablonok közül pedig egyszerűen egyik sem illik a tartalomhoz. Ha valakinek szívügye a blogtemplate-írás, nyugodtan megajándékozhat bennünket, még ajándék sört is ajánlunk érte.

 

- Miért vannak reklámok?

- 2008 vége felé a blog.hu feladta korábbi, szamaritánus indíttatású gyakorlatát, és csak azokból a blogokból választ az Index-címlapra, amiken minden második oldalletöltés reklámfelületét ő értékesítheti. A modell alapján a maradék 50% oldalletöltés reklámfelületeit saját hatáskörben kezeli a KK, de mivel nem akarja még több ronda szöveges hirdetéssel terhelni olvasóit, ezzel nem szerencsétlenkedtünk, így csak minden második kattintás mögött terem jelenleg reklám. Mindenesetre ha van olyan hirdető, aki valami releváns, hasznos, stb. reklámot szeretne kitenni, például egy új, minden német sört kínáló sörboltról, vagy hasonlókról, örömmel biztosítjuk a lehetőséget, feltéve hogy rájövünk, hogy kell.

 

- Mit jelentenek a különféle °-és %-értékek?

- Sörökkel kapcsolatban két számszerű értéket szoktak a fogyasztói oldallal is megosztani: az alkoholtartalmat és az eredeti extrakttartalmat. Az előbbi valószínűleg egyértelmű, az utóbbi pedig a sör erjedés előtti szárazanyagtartalmának arányszáma, amit elvileg százalékkal kellene jelölni, csakhogy létezik a Balling-fok rendkívül hasonló tartalmú intézménye is, amit meg fokban adnak meg. A két érték (mármint a B° és az ext%) nem teljesen ugyanaz, de mivel értékük nagyjából egyenlő egy adott sörben, a különbségtétellel elég, ha az élelmiszermérnökök bajlódnak. Elterjedt tévhit, hogy az extraktarány valamilyen fix arányban állna az alkoholtartalommal, de ez így szó szerint nem igaz - sörtípustól függően jellemzően 2-3-szorosa előbbi az utóbbinak, de elméletileg szinte akármilyen arányt ki lehet hozni a gyártási folyamat változatos módokon való megvariálásával.

7 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://komlo.blog.hu/api/trackback/id/tr69846141

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hány fokos a sör? 2012.11.16. 09:15:40

> A címben feltett kérdésre nem is olyan egyszerű válaszolni, mert ugye milyen fok? Celsius, alkohol, Balling? A gyakran emlegetett sörfajták között néhányról már szóltunk, de a szárazanyag-tartalmat illetően tényleg még csak említés szinten. Pe...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2009.01.01. 13:14:39

Remek összefoglaló, csak két (remélhetőleg konstruktív) kritikai megjegyzésem volna.

Egyrészt, esetleg érdemes lenne néhány linket betenni olyan honlapokra, ahol a sörök fajtáit illetve a sörkészítést a nálad leírtnál részletesebben tárgyalják (ilyen lehet pl a wikipedia, ld pl. hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6r, bár megjegyzem, az angol vagy a német oldalak részletesebbek).

Másrészt, az alsó erjesztésű sörök esetén használod az őshonos kifejezést, ami tulajdonképp korrekt, de azért azzal talán érdemes lenne kiegészíteni, hogy uralkodóvá csak a XÍX, században vált a modern hűtési technológiák megjelenésével. Addig a mi térségünkben (és gyakorlatilag mindenütt a világban) is fontosabb szerepe volt a felső erjesztésű söröknek. Legalábbis én így tudom.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.12. 12:32:05

@promontor:

Hát szerintem meg magyar wikipédiát lehetőleg ne linkeljen - tudom, nem valami hazafias hozzáállás, de ez a véleményem :-)

A "Sör" szócikknél például azt írják, hogy a német tisztasági törvény szerint kizárólag malátából, komlóból, sörélesztőből és vízből szabad előállítani a sört.

A "Német sör" szócikknél meg azt, hogy - ugyancsak a német tisztasági törvény szerint - csak árpamalátát, komlót és vizet tartalmazhat.

Ennyit a magyar wikiről :-)

Grinya (törölt) · http://www.grinya.hu 2009.01.12. 21:47:54

Szevasz Tiboru!

Nem fikázni kell hanem javítani. A wikipedia éppen az a hely, ahol ha valami hülyeséget olvasol, vagy valamit jobban tudsz, akkor rögtön lehetőséged van hogy ezt mindenkivel megoszd és kijavítsd. Tudod, ezen alapul az egész :)

A magyar wiki éppen olyan amilyenre csináljuk. Márpedig ezt a blogoldalt látogatja jópár fazon aki talán így-úgy ért is a témához (nem én), ők nyugodtan korrigálhatják és bővíthetik, akár a német szócikekk fordításával is...

armando_otchoa · http://www.csakajosor.hu 2009.01.13. 11:16:24

Csatlakozom Grinyához...Kedves Tinoru, tessék akkor szépen kijavitani:)

címművész 2009.08.23. 18:50:39

Kedves :Valóban "Kontár"
Kérdezz a Birra Moretti címkéjéről,mert családom igencsak részt vett ebben!!
süti beállítások módosítása