Ma szerencsés napja volt a KK-nak, ugyanis premier előtt kóstolhatta a Békésszentandrási Sörfőzde új sörét, ami hétvégén, az 5. Főzdefeszten fog bemutatkozni, a programfüzetben pedig még mint "Csattanós Meglepetés Sör" szerepel. Nos, a meglepetés ma lelepleződött, és tényleg csattanósnak bizonyult: a tavalyi Ogre Söréhez némiképp hasonlóan ez alkalommal is egy ismert sörfigura, a Csakajósör-üzletvezető Kővári "Armando" Gergő szája ízét próbálta a főzde egy új sörben megjeleníteni. Az apropó ez alkalommal a jubileumi 5. fesztivál megünneplése, illetve Armando sörmissziós tevékenységének elismerése, egy olyan sörrel, ami tulajdonképpen minden lehetséges dimenziójában messze eltér a Békésszentandráson megszokottaktól.

Mindenekelőtt abban, hogy ez a főzde első felsőerjesztésű söre, valamint az első, ami szakít a tradicionális, kontinentális vonalat képviselő alapanyagválasztással. Az Armando Söre ugyanis egy izgalmasan komlózott pale ale, stílusra valahol az angol bitterek és IPA-k között, német, angol és amerikai komlók szimultán használatával.

Kitöltve sajnos nem hozza a szép, tartós habot, amit csapról igen (a két állapot közt a pasztőrözés a fő különbség), de a kisszemű, élénk szénsavasság azért ugyanúgy visszaköszön a halvány bronzszín, majdnem-tükrös testből. Illata akácméz, bírsalmasajt, konyak, májusi baksörbe keveredő virágos komló. Az első korttyal hullámokban támadnak a különféle komlók (elsőként citrusos, másodikként virágosan aromás, majd végül - és jó sokáig - veretesen keserű karakterekkel), közben a vaskos malátatest is be-beköszön, nem feltétlenül felsőerjesztésre emlékeztető jegyekkel (tompán mézes gabonavonások, végig háttérben maradva) - utóízében tényleg egy alaposan megkomlózott világos baksör köszön vissza. A háttérben időnként megjelenik az a titokzatos, enyhén lisztes mellékíz, ami az Ogre Söréből lehet valamelyest ismerős, de inkább csak céltalan, mintsem zavaró. Lecsengése hosszú keserűkomló, némi alkoholmelegséggel.

Összességében egy elég érdekes kísérlettel van dolgunk, amiről érződik, hogy a főzde első kalandja az ale-univerzumban. Eleinte angol bittert, később német Maibockot idéz, miközben kellemesen egyesít több különböző komlókaraktert, úgy, hogy összhangjuk még a 13 B°-ból leerjesztett 7% alkoholt is közel tökéletesen elfedi. A tükrösség meglepő a sörtől, a szűretlen változat biztosan szolgálna még néhány csipetnyi izgalmat, mint ahogy a pasztőrözés is soványít az összképen, ha a csapolt kiadáshoz hasonlítjuk. A KK a maga részéről reméli, hogy az Armando Söre is a Szilvás sörhöz hasonló karriert fog befutni, és a csiszolatlan gyémántba botló sörbaráti tömegigény nyomán alkalmiból állandó (vagy legalább fixen szezonális) sörré nemesül.

Alkoholtartalom: 7 V/V %

2013. 06. 03.