magyar világos sör

Amennyiben sok kritika érte volna a KK portáját (mint ahogy nem érte), hogy újabban csak átlagos, érdektelen söröket vesz elő, amin nem tudjuk kiélni a napi gúnyadagunkat, ezzel a perccel leállhatna a zúgolódó kórus, ugyanis mára olyan sör érkezett a monitor elé, amiből valószínűleg a Voltaire kiragadta Leibnitz sem várna el semmi pozitívat; az ismeretlen helyen gyártott, valamint a békéscsabai Bora Kft és a debreceni Piramis Ital Bt által forgalmazott Hunyadi Mátyást.

Megjelenésében nem hoz sok meglepetést ahhoz képest, amire az eddigiekről gondolhattunk, a figyelmet inkább csak a merész névválasztás és az árfekvéséhez képest egészen fejedelmi három darab címke fordítja felé alsópolcos vetélytársairól, majd a bukolikus, kicsit téeszlogót idéző hollóspecsét-koppintással arat kiütéses győzelmet. A tesztelő keresztje természetesen itt kezd nehézzé válni, hiszen ahogy végére értünk a külalakból kicsépelhető összes mondatnak, egyre odázhatatlanabbul jön a pillanat, amikor muszáj lesz kibontani és elfogyasztani fél liternyit belőle.

Ha ez most élő adás lenne, kiválóan meg lehetne ragadni a gyöngyöző homlokú, gondterhelt kritikus és a hátradőlve tenyerét dörzsölő olvasó közti drámai, feszülő ellentétet. Nos, az élő rész elmarad, de határozottan biztos vagyok benne, hogy a tenyérdörzsölés nem: lekerül a kupak és jön az észlelés első valódi foka, a szag, tekintve, hogy az illat kimondottan túlzó jelző lenne erre a bizarr élményre, ami a mustáros Domestos jövőbeli bevezetésének apokaliptikus pillanatait idézi.

A megkapó előjelek után mindenesetre a KK bele is kóstól legendás királyunk emléksörébe, de csak hogy a pillanatokig békésen átlagos, említésre sem méltó bénasört keltő benyomást rövid úton felváltsa egy ijesztően gusztustalan érzés, ami a hasonló palackozott moslékok sajátja és leginkább azt az asszociációt kelti, mintha egy már zöldesen bomló pacallal törölgetné egy pszichopata hentes a szájüregünk belsejét. Persze ezt értelmezhetjük pozitívan is, versenyeken például tökéletes arra, hogy húzóra igyuk, úgy biztosan csak egyszer köszönt be a borzalom, amit ezek szerint az vált ki, ha a sör levegővel érintkezik. Szimpatikus tulajdonság, pont mint a fehér foszfor.

Hogy valamiképp mégis lenyomja, a KK megpróbálkozott valóban a húzóra történő fogyasztással, amikoris egy rendkívül alattomos meglepetéssel találkozott; Hunyadi barátunk pont olyan szénsavasra készült, hogy véletlenül se lehessen egyben meginni, minél többször vegyünk levegőt közben, kész 22-es csapdája. De lehet, hogy nem is Heller, inkább Móricz irodalmi munkásságában kéne keresnünk a megfejtést és a terjesztési címekre összpontosítani, majd felidézni a dél-alföldi arzénes asszonyok századelei legendáját és felismernünk, hogy unokáik már kifinomultabb módszerekkel törnek az életünkre.

Alkoholtartalom: 4,2 V/V %

2007. 09. 15.