német világos sör
Oldalunk legfrissebb, germanofil napjai aktuális folytatásaként az Oktoberfest egyik alapsöre, a Spaten - Franziskaner - Augustiner - Löwenbräu - Hofbräu - Paulaner - Hacker-Pschorr fesztiválfőszereplő csoport utolsóként említett tagja kerül sorra. Mint újabban minden prémiumnak szánt sör, ez is csatosüvegben került piacra, német módra szokásosan historizáló, de szerencsésen letisztult címkével.
Ízében hűtőhidegen még erős szétesettséget mutat, ami kis várakozással viszont határozottan javul, kiteljesedik a szinte harapható, kedélyes müncheni aroma, aminek a puszta utóízéért megéri a nyolceurós korsók végigjárása; bár néhány disszonáns elem továbbra is kilógatja az összképből a borotválatlan kis molekuláit, egy enyhe szobahőmérsékletig ez folyamatosan fejlődik. Igazából a Hacker-Pschorrnak kimondott balszerencséje, hogy az Altenmünster után került sorra, mert fordítva garantáltan jóval alacsonyabb lécet kellett volna megugrania. Mindezek dacára a KK természetesen igyekszik nem szabni gátat veleszületett, legyőzhetetlen szívjóságának, és közeli emlékeivel szemben is elfogulatlanul méltatni vicces nevű tesztalanyát. Ez utóbbi témában a céges honlap ad kimerítő, ám természetesen a legkevésbé sem érdekes magyarázatot: két korai gyáralapító vezetéknevéről van egyszerűen szó. Ezenbelül a Münchner Gold egy százszázalékosan tipikus modern sörtörténet: a XIX. századi klasszikus, emlékezetes söróriást 2005-ben reanimálták, hogy új, klasszikus (de korszerű!) köntösben megismertessék a Wies'n jámbor közönségével annak klasszikus (de korszerű!) ízeit. Ismerős történet, és tulajdonképpen nincs is vele semmi baj, határozottan kellemesebb jelenség, mint amikor az Újvilág funkcionalista-modernista élelmiszermérnökei próbálják az új évezred modern emberének megalkotni az új évezred modern sörét.
(Itt persze teljesen jogos lehet a megjegyzés, hogy ha ilyen egyértelmű a reláció, akkor miért kaphattak ilyen Gösser Ice-, meg Bud-félék ilyen sok pontot, amire a KK csak annyit tud kicsit félrenézve és őszintétlen hangon felelni, hogy ez a blog egyúttal egy izgalmas fejlődésregény, bevezetés a sörkedvelő lélek természetrajzába, és mint ilyen, véleményalkotási koordinátarendszere folyamatos változásban van és mindig az addig megismertek tartománya képezi viszonyítási alapját, így a pontok nem számítanak; oldalunk csak Pál apostol szavait: "mindent megpróbáljatok, a mi jó, megtartsátok" tudja idézni elbizonytalanodó olvasóinak.)
A Münchner Gold kiállja az említett próbát, és még ha nem is válik a valaha kóstolt legtökétesebb sörré, előző posztunkkal (és önmaga csapolt változatával) kiegészülve mindenképp arra buzdít, hogy ne szervezzünk más programot az alábbi időpontok legalább egyikére.
Alkoholtartalom: 5,5 V/V %
2007. 10. 07.