román világos sör
Vége felé közeledik epikus románsör-trilógiánk, utoljára egy másik SABMiller-sört, a népszerű, közmondásos Ciuc izgalmas féltestvérét, a brassói Csikit (de borzalmasan hülyén néz ki fonetikusan leírva), a Csukás-hegységről elnevezett népszerű brassói Ciucaşt véve terítékre. Előző alanyunkkal ellentétben itt már semmi gesztusmagyar felirat, a szászok meg úgyis el lettek adva, úgyhogy német sem, más nyelv szóba se jön, azaz marad a román, mint oldalunk kedves vakfoltja.
Így az egyetlen érthető formula egy izgalmas nyereményjáték-beharangozó a hátoldalon, záporozó kétliteres PET-palackos ajándéksörök víziójával, valamint a festői, kicsit Paintes hangulatú Kárpátok-panoráma, mint vezető dekorelem, fölötte a zöldhályogos szarvasbika portréjával. A nyitás a Timişoreana-nál már megszokott román patent szerinti lassított pezsgős koreográfiával kipúposodó habképződmény előtörésével jár együtt, ezúttal szerencsére kicsit gusztusosabb állagban mindenesetre; cserébe viszont sokkal lasabban leülepedve. Így van időnk nézelődni, például felfedezni a kupak 'mai gandim problema' feliratú belsejét, amiről, tekintve, hogy az említett hátcímkén csak ennél izgalmasabb variációk vannak felsorolva, viszonylag gyorsan rájövünk, hogy valószínűleg a 'nem nyert' délkeleti megfelelője. Az iménti szócséplésre fordított időt viszont (az üveget az Árpád-vonalat megszégyenítően tartó) hab nem fordította ülepedésre, így, a blog történetében páratlan módon, pohárba kellett átfejteni sörünket, hogy megkóstolhassuk, mielőtt szobahőmérsékletre fonnyad.
A már-már szürreálisan masszív komlószag és a tojásfehérjéből vert állagot kölcsönző hab mindenesetre újfent nem keltettek kimondottan kedvező benyomást - valahogy nincs nagy szerencséjük ezeknek az erdélyi söröknek, biztos nem tesz jót a középhegységi levegő, netán a bárdolatlan adalékanyagok. Italunk viszont időközben fogyasztásra kész állapotra jutott, helyt adva néhány releváns mondatnak is: a Ciucaş a KK kedvenc kenyeres sörutóízére alapozva alkot egy szomorúan silány felépítményt, amiben a szarsörre emlékeztető, de igazából átlagosan semmilyen keserű és vizes vonulatkonon csak a detergensszagú hab tud vakító, ám sátáni mosolyával keresztülmosolyogni.
Miután a háromból a harmadik román sört húzza le a KK sorjában, kezdünk elbizonytalanodni, vajon nem a sovinizmus hónaljszagú, mackónadrágba tűrt atlétás réme ébredt-e fel tudatalattinkban, de korábbi erdélyi kóstolásaink emléke megnyugtat: az alapmárkákkal, mint a Ciuc és az Ursus, nem volt semmi gond, ami alapján indukálhatjuk a feltevést; Románia - pl. Csehországgal ellentétben - a legszűkebben vett mainstream országa, nem éri meg az ismeretlen felé kalandozni, vagy ha mégis, nekünk épp óriási pechünk volt. Önöknek ne legyen az, kísérletezzenek minél többel, írjanak nekünk ajánlásokat, és kollektív tudástárunk tovább épül. Taps, függöny.
Alkoholtartalom: 4,5 V/V %
2007. 11. 16.
