osztrák ízesített világos baksör
Blogunk ma ledobja az angolszász rabigát, és a mindenféle brit, amerikai és kanadai sörök után a közeli, jól ismert Ausztriából választ magának cikknek valót. Ehhez a Hofstettner sörfőzde lesz segítségünkre, amellyel kapcsolatban a sörközeli blogoszférában egész kis kultusz kanyarodott ki az elmúlt hónapokban: a Sörbúvár két, a Sörömök négy cikket írt söreikről, kész hatványfüggvényként. A hirtelen támadt közkedveltség forrása egyébként a Kacsa utcai Sörspecialista.hu volt, a német nyelvterület söreinek hétpróbás importőre - mostanra ugyan tökéletesen elfogytak a Hofstettner-sörök a boltból, de hát így legalább biztosan önzetlenül örülhet a posztban rejlő reklámértéknek.
A felső-ausztriai Hofstettner elismerésre méltó, innovatív osztrák kézműves főzde, erről a linkelt blogokon túl a honlap kínálata is könnyen meggyőzheti a Tisztelt Olvasót. Söreik közül a mai alkalomra a magyar interneten eddig kevésbé boncolgatott Sündenbockot tervezzük lencsevégre kapni. A név igen tanulságos, a KK-nak legalábbis mindeddig nem esett le, hogy a "bűnbak" kifejezés valójában egy szimpla germanizmus-tükörfordítás - gondoljuk elsőre, de tíz további másodperc Google-alapú ujjgyakorlat során kiderült, hogy csupán az általános műveltségünk szenved súlyos hiányosságokban. A "bűnbak" ugyanis egy ószövetségi zsidó szertartás, amit eredetileg Áron mutatott be, Mózes III. könyvében. A Hofstettner belső szótárában mindenesetre egy virágmézzel és zabbal ízesített világos baksört jelent.
Az arcvesztés elől a kóstolásba menekülünk, kibontva a gonoszan néző patással díszített 0,33-as palackot. A kitöltést követően elsőként a baksörtől magyar szemmel kissé meglepőnek ható - noha abszolút bevett - aranysárga szín, valamint a jóval obskurusabb vaskos, gyümölcsös mézillat tűnik fel. Ezt játékos, folyton karaktert váltó, egészen könnyű íz követi, ami kevés szénsavval és a masszív alkoholtartalmat meghazudtoló légiességgel vált a kezdeti virágméz-idézetből egy villanásnyi friss komlóra, hogy végül átadja a kellő teret az alkoholnak. Utóbbi vonása némiképp konyakra is emlékeztet, noha az asszociációt jelentősen nehezíti a folyamatosan tomboló méz, ami meglepő módon úgy tud szünet nélkül meghatározó ízelem lenni, hogy közben a korábban sorolt egyéb jegyeknek is enged némi teret, még ha a zabot nem is találjuk közvetlenül. Késő tavaszi hangulatú sör: áttetszően könnyed, mégis melenget, az összképet pedig átjárja a virágzó akác illata. Kellemes söralapú desszert, a barley wine-ok súlyos tömörsége nélkül, szinte tökéletes harmóniával. Ha nem dominálná ennyire fajsúlyosan, néha szinte nugátba (vagy marcipánba?) hajlóan a méz, talán nem is maradna mibe belekötnünk.
Alkoholtartalom: 7,2 V/V %
2011. 03. 19.