német barna baksör
Régebben kedvelt hobbija volt a KK-nak német baksörökről írni, és ennek az utóbbi időkben is legfeljebb a hozzáférhető tesztalanyok vészesen fogyatkozó száma vethetett gátat. Ebből következik, hogy ha a Sörspecialista.hu egy újabb - ráadásul nem is akármilyen - márka behozatalával kedveskedett a világnak, blogunk feltétlen kötelessége ezt továbbítani a Tisztelt Fogyasztóközönség felé. És ugyan a Hacker-Pschorr-ról már három alkalommal is írtunk, ami tagadhatatlanul felülmúlja a szokásos márkakapacitásunkat, mégiscsak a söripar augusztushuszadikája, a müncheni Oktoberfest egyik fő résztvevőjéről van szó. Ráadásul még azon belül is a második legmagasabbra értékelt sörről, amit csak búzabakjuk előz meg, tehát minden bizonnyal nagyobb közérdeklődésre tarthat számot, mint az Ulmer Winterbock, például.
A KK ilyen nagy márkák híres, sokak által értékelt, patinás nevű, stb. söreinél kicsit mindig gondban van, ugyanis az ellenkultúr-etika azt diktálná, hogy a kicsi, újszerű, feltörekvő, ellenszélben működő főzdék A Jók, a nagy konszernek meg A Rosszak, így az utóbbi csoport tagjait nem szabad túlzottan dicsérni, mert az majdnem olyan, mint McDonald's-ba járni, vagy előfizetni a CKM-re. Persze amíg a Dreher Bakról és hasonlókról van szó, addig könnyű meggyőzni magunkat erről, hiszen elég csak néhány valóban jó sört megkóstolni, és rájövünk, a sötétlelkű sörmulti gourmet-márkája igazából nem is nagy szám. De Németországban, legnagyobb sajnálatunkra, bonyolultabb a világ, és még nagy, millióhektoliteres óriásgyárak is képesek világklasszis színvonalú söröket főzni, így mindenképp kénytelenek vagyunk elővenni egy kevésbé értékterhelt zsinórmértéket, és úgymond objektíven magasztalni vagy lehúzni mindenféle sört, gazdasági hátterétől függetlenül. Az Animatornál legalábbis sanszos, hogy nincs nagyon más választásunk.
A minimális habtartósságú, egészen világos, majdhogynem félbarna test ugyanis már a bontás pillanatától kezdődően igéző vajkaramella-illattal támad; ami az első kóstolókortyok élményét is jelentős mértékben meghatározza. Ebben a maltózos és laktózos irányt egyszerre idéző édesség mellé ugyan társul néhány apróbb, szinte csak fűszerszámba menő felhang - aszalt gyümölcs, szegfűszeg, és persze komló -, a főszerep egyértelműen az adventi desszerthangulaté marad. A 19,3%-os szárazanyag-, illetve 8,1%-os alkoholtartalomhoz képest meglepően könnyed, az ízek selymesen összesimuló, békésen intenzív kánonja mellett nem érződik benne különösebb erő, pedig van, mint látható. Mindenféleképp az egyik legkerekebb élmény az általunk eddig kóstolt bajor stílusú baksörök közül: sűrű, mégis könnyed. Letisztult ízvilágú, mégis komplex - amint apró, változatos mellékízei mindig képesek a malátás alapok újabb és újabb jó oldalait kidomborítani. Keressék, vegyék, igyák.
Alkoholtartalom: 8,1 V/V %
2011. 06. 21.
