magyar ízesített saison
Régen olyan terveink is voltak itt a KK blognál, hogy írjunk minden érdekes magyar sörről, ami csak megjelenik. A nagyüzemiek esetében ez igazából tartható is, hiszen a mezőnyükben elég ritkák a váratlan fordulatok, a kisüzemieknél viszont teljesen esélytelen. Az egy dolog, hogy pillanatnyilag új főzdék nyílnak olyan gyakorisággal, mint ahogy mondjuk tíz éve új sörök jelentek meg, de mindemellett még az érdekesnek mondható sörmegjelenések aránya is olyan magas, hogy azt a magunk lassúcska reakcióidejével kizárt, hogy követni tudjunk. Így aztán külön ünnep, hogy végre sikerül egy kifejezetten izgalmasnak tűnő magyar sört kóstolnunk, ráadásul egyből egy kiadós kooperáció révén születettet: a Reczer Ser Kollaborsot.
A Kollabors szerzői gárdája háromfős: Reczer Gábor 2015 óta aktív vándorsörfőző, de láthatóan nem a tömegtermelés elkötelezett híve: három év alatt hét sörrel jelent meg saját márkája, a Reczer Ser színeiben. Ebből a hétből három idén, új Collabrew-szériája részeként született, amiben mindig más társsörfőzőkkel jelentet meg új söröket. A sorozat első része volt a horizontos Ábrahám Mátéval készült Dark Wheater, a második a Csakajósör vezetőjeként, illetve armando_otchoa néven vándorfőzőként ismert Kővári Gergővel főzött Rye Hard, a harmadikat pedig épp most készülünk kóstolni.
E harmadik sörnél, a Kollaborsnál három szerző is megjelenik: Reczer Gáboron kívül Utassy Roland, illetve a magyar Untappd-pápa, Rage. Roland a magyar kisüzemi sörfőzés veterán alakja, a 2012-ben indult Sörmanufaktúra sörözőben, a 2013-ban indult Legenda Sörfőzde első éveiben, majd 2015-től a Beerfort Sörfőzde és a Green Sheep Söröző szimultán indításában is részt vett, de az utóbbi években már nem aktív sörfőző – így a Kollabors címkéjén is mint „Utassy Roland Homebrew” jelenik meg. Harmadik társuk, Rage, elsősorban az online craftbeer-közeg aktív szereplőjeként, egyebek mellett az Untappd magyar vezérfelhasználójaként ismert, de házi sörfőzőként tőle sem idegen a receptkészítés gondolata.
Arról még persze egy betűt nem írtunk, mégis milyen fajta sör a Kollabors:
rózsaborsos saison.
Tipikusan az a fajta párosítás, ami utólag teljesen evidens ötletnek tűnik (hiszen a saison karakterei között az egyik legtipikusabb a borsos fenolosság), de magunktól soha nem jutna eszünkbe, hogy bárcsak főzne ilyet valaki. Nyilván azért sem, mert nem tudunk sört főzni – akik tudnak, azok már világszerte számos alkalommal kihasználták a kínálkozó ízharmóniát. De Magyarországon eddig senki.
Felbontjuk, kitöltve opálos szalmasárga testtel nyit, színében narancssárgás-pinkgrapefruitos árnyalatokkal tarkítva, habja minimális. Illata élénken citrusos, közepesen telt, benne érezhető, de nem intenzív borsos illóolajossággal, ami jól összesimul a saisonélesztő eredendő fűszeres, fenolos jegyeivel. Íze az első kortyoktól kezdve nagyon kerek, nagyon harmonikus: egyszerre van benne visszafogott, kenyeres búzasörösség; alaposan leerjedt, száraz saisonkarakter, már-már tapadó kortyvégekkel; illetve optimális erősségű, egyértelműen jelen lévő, de nem túldomináló borsosság. Ez utóbbira épül a komlózás is, ami – akárcsak az élesztőkarakterek – megintcsak belesimul a bors fenolosságába, aktívan hozzáadva a korty általános komplexitásához, egyúttal biztosítva, hogy a komló magában ne is igazán tudjon érvényesülni. Ami nem kelt különösebb hiányérzetet, nem marad lyukas a korty nélküle, hiszen a borsos-saisonos vezérkarakter betölti a virtuális űrt. Minden komplexitása mellett nagyon jó ivású sör, és csak remélni tudjuk, hogy nem mi kóstoltuk egy kivételes kegyelmi pillanatban, hanem életpályájának széles tartományain fog hasonló élményt kínálni. Már csak azért is, mert nem tűnik valószínűnek, hogy olyan túl sokszor (illetve egyáltalán: többször) készüljön még belőle.
Nem váltja meg a világot, de igazán üdítő élmény – ami részünkről, főleg a fent leírtak fényében, abszolút ömlengésnek hangozhat, de garantáljuk, hogy megérdemelten. A szavahihetőségünket valamennyire nyilván aláássa, hogy a kóstolt palackot Reczer Gábortól kaptunk ajándékba, így hadd kompenzáljunk egy morzsányit: a Kollabors mellett kaptunk egy másik Collabrew-sorozattagból, a Rye Hardból is, de azt inkább csak viccesen túltolt, obskúrus érdekességként tudtuk értelmezni, így elsősorban a rozs korábban nem ismert mélységei irányt érdeklődők számára tudjuk ajánlani. A Kollaborsot viszont mindenkinek.
Lábjegyzet: a kóstolt palackot Reczer Gábor sörfőzőtől kaptuk ajándékba.
Alkoholtartalom: 6,2 V/V %
2018. 05. 13.
