magyar ízesített világos sör
Bármilyen hihetetlennek is tűnjék a különféle importritkaságos cikkek gyűrűjéből nézve, a KK szokott foglalkozni hazai tömegsörökkel is. Főleg amikor valamelyik első számú márka új tagját pillantja meg, aminek addig sehol nem látta nyomát sem - mint ahogy a Soproni Fekete Démonnal történt annak idején. Nos, ma a Borsodi Sörgyár lepett meg minket és frissítette portfólióját hosszú évek után egy olyan taggal, amiről nem ordít, hogy valami száz forint alatti low-budget gyötrelemről van szó. A fenti két állítás közül az ár elég biztos, az Intersparban 169 plusz üveg volt a félliteres Borsodi Friss, a minőségre utaló jelzőkről viszont már látatlanban is lehet vitatkozni: esetünkben ugyanis valami olyasféle radlerről (tehát sörlimonádéról) van szó, mint amilyennek a pécsi Nagybetűs Radlert (kevesebb sikerrel) vagy a Gösser Natur Zitrone-t ismerheti a hazai közönség. Ennek megfelelően gyenge sör és műanyag limonádé keveréke, alapanyagból tizenháromféle (fujj!) van benne, ezek közül öt egyértelműen élelmiszeripari adalékanyag, a maradék nyolcról viszont legalább már el tudjuk képzelni, hogy a természetességhez is van valami halvány köze (kis jóindulattal ide soroltuk a narancsextraktot meg a kukoricagrízt is).
Furcsa, hogy miközben a világos Borsodi állítólag a legnépszerűbb magyar sör, a portfólió új tagjáról szinte semmit nem lehet találni: nincs fenn a gyári honlapon, nincsenek még reklámjai - viszont a Ratebeerre már felkerült (noha még senki nem értékelte), egy csomó nagyker árlistában is szerepel, sőt, némi sajátos értékelés körítésében már a blogszférába is beszivárgott. A fentieken kívül még az első számú magyar sörskalpvadász, Grosz András listájában köszön vissza a Google felületén, de más semmi. Önismétlés, de kihagyhatatlan: épp mint a Fekete Démon - ott talán két-három hét telt el a KK cikke és a marketinggőzhenger pályára bocsátása között. Lehet tippelni, most mekkora szintidő jön ki.
Megjelenés tekintetében egy kissé vásárira sikerült a minden bizonnyal piacrobbantásra szánt dizájn, de tulajdonképpen nem tragikus, kár alaposabban belekötni. A címkét nézegetve viszont felmerült a KK-ban, milyen meglepő, hogy ha egyszer nemrég eladta a Borsodit az InBev, és most éppen valami titokzatos spekulánsbirodalom vegetáló tagja, hogyhogy ilyen surranópályás újításokban élik ki magukat. Válasz nincs, így egyelőre érdekesebb volna inkább a minősítéssel foglalkozni, úgyhogy hamar le is szedjük az émelyítően citromsárga kupakot és kitöltjük a Frisset (nem mintha élő ember hivatkozna ilyen néven egy sörre). Pohárban épp olyan opálos, sűrű limonádészínt ölt, mint a kategória legtöbb söre, illata viszont nagységrendekkel gyilkosabb - nagyjából mintha tévedésből ipari légfrissítőben mostunk volna korsót használatba vétel előtt. Ízre meglepetés: ihatóbb annál, mint amit a Borsodival kapcsolatos előítéleteink és megjelenése alapján feltételezni lehetett volna. Persze ebből nem kell messzire menő következtetéseket levonni, inkább csak annyit jelent az észrevétel, hogy a KK nem lett rosszul az első három korty után. Elképesztően citromos ízű, illatával arányosan, és valószínűleg összefüggésben azzal a régi élelmiszeripari bölcsességgel, ami szerint a rossz alapanyagot vitriolos ízesítéssel kell elfedni - ugyebár emiatt borsos a mirelit húspogácsa, emiatt halálosan csípős a háromnapos éttermi pörkölt, stb. Esetünkben az elfedendő alap valami szokásosan borsodis szarsört jelent (Königsberg? Wundertal? St. Martin's? Rákóczi? - nem mintha nem ugyanbból az alapból készülnének...), amitől még a vastag, bénító citrompaplan alól is kikandikálnak a kellemetlen, kukoricásan büdös vonások, amíg végül el nem nyomja őket a végeérhetetlen, maróan savanyú, bikaagresszív limonádéjelleg. Biztosra mentek egyébként, az utóbbi soha nem akar elmúlni, és mivel a szénsavasüdítős sztenderdektől annyira nem áll távol, nyári szomjoltónak még működhet is, főleg azoknál, akik szeretnek aszkorbinsavval gargalizálni. Igazi műradler, ami a pécsivel nagyjából egy kategória, de a Gösser-félét távolról sem képes behozni.
Alkoholtartalom: 2 V/V %
2010. 06. 24.
