osztrák licenc világos sör

A Steffl identitása feletti rejtélyekre mintegy megnyugtatásul most garantáltan szerződésfőzött sör kerül sorra, a bécsi Ottakringből kölcsönzött, de pécsi Gold Fassl. Igazából a KK-t önmagát is meglepi, de ez az első sör,  ami a baranyai üzemből került elénk, teljessé téve a nagy gyártói palettát, egyúttal nem túl izgalmas ízeket felvonultatva.

A Gold Fassl ugyanis, mint a licencsörök általában, határozotan nem lebilincselő, a legnagyobb tragédiája pedig az, hogy az alapjaiban tisztességes pilseni aromához egy végtelenül nem odaillő mellékíz társul, ami egy kicsit arra emlékeztet, mintha gázolajjal mosták volna ki az erjesztőkádat és elfeledkeztek volna a kiöblítésről, bár valószínűleg nincs így, széria mellékíz rombol. Persze ez csak most ilyen magától értetődő, pár évtizeddel korábban állítólag abszolút rendszeres és közismert tény volt, hogy annak a kocsmának, amelyik üstmosás után palackozott sört kap, nincs menekvés a detergensíz elől, bár az akkori termelésfegyelemben valószínűleg nem ezen múlt a siker. Szóval igazából örülni kéne, hogy a Fassl-el ilyen olcsón megússzuk, de nem megy, mert ez a zavaró felhang teljesen összekavarja a sört és így azért könnyen találni sokkal jobbat.

Arra a felvetésre pedig, hogy mi van ha csak most kaptunk egy rossz darabot, az állandóság kötelme beszéljen helyettünk: az évjárati különbségek csak a boroknak állnak jól.

Alkoholtartalom: 4,8 V/V %

2007. 06. 24.