magyar ízesített világos sör

Így van, nagy nap ez a mai, eljött végre a Radler ideje, az italé, amit mindenki a hátborzongásig jól ismer, ha csak egyszer is találkozott hazánk egy népszerűbb üdülőövezetében rekreálódó, vidám, pirospozsgás bajor barátainkkal, amint a nyelvükön valószínűleg nem tudó kocsmáros számára gesztikulálnak lelkesen a sörcsap és a 7Up-üveg felé. Az izgalmas délnémet találmány, a turistákat és kerékpárosokat üdítő (!), de mégis sörtartalmú (!) ital pedig már évek óta hazánkban is a polcokra költözött a Pécsi Sörfőzde jóvoltából; nem csak a germán népek irigyelt kiváltsága az ott már kész merchandise-zá váló radleripar, ami - lévén eredetileg köznév - számtalan márka számtalan ízében, energia- és izotóniás italokkal, stb. támadja a tradíciókat és a zöld gondolatot egyaránt magukénak tekintő haladó szellemeségű polgárokat.

A KK kóstolással kapcsolatos averziói inkább a hírhedt Karamalz tapasztalatain alapulnak, azóta minden egyes nyolcvanas évek végi dizájnú, német nevű, ízesített sörklón érintése súlyos szeptikus sokkot eredményez, de oldalunk minden sejtjével az olvasókért létezik, így pillanatokon belül eltakarítódik a bárgyú Radler-betűtípussal ízlésesen dekorált kupak és a gyenge söröket idéző illatteszt után kiderül, bár a Radler, mint ötlet és eljárási mód, minden bizonnyal életképes, akár jó is lehet, de itt is érvényesül blog.hu-s szomszédunk hangoztatott elve: jó alapanyag nélkül elég esélytelen a próbálkozás - márpedig a Radler sem íze, sem ára alapján nem tűnik olyannak, mint amit mondjuk világos Paulanerből és Spriteból készítettek volna, sokkal inkább a Nádor és a Trendy Citrom leprás kis keze integet a szánkba az erőtlen ízek mögül.

Szóval ha éppen biciklizünk vagy kirándulunk valahol, és kedvünk támad a bajor életérzéshez, de már nyakunkba van akasztva a digitális kamera és a pólónkat is szaloncukor-alakba fogtuk dekoratív övtáskánkkal, inkább egy jobb csapolt sört hirdető kocsmárosnál folytassuk Radlerrel a sort, ne üvegből

Alkoholtartalom: 1,4 V/V %

2007. 10. 17.