német szűretlen világos búzasör
Miután megint lusták voltunk, a KK igazából már tegnap szeretett volna új postot szerezni, de mivel előtte meggonodolatlan hirtelenséggel elkezdett gasztroblogot olvasni, steaksütésbe torkollott a nap, ami viszont meglehetősen jó eredménnyel szolgált, így a medium-rare ribeye ízvilágához semmilyen sörrel nem akartunk végül versenyre kelni. Maradt tehát a mai nap, eszközként a delikáteszszerűbb élelmiszerboltok (sőt, újabban a hipermarketek) sörválasztékának törzstagjával, az Oberdorferrel. Blogunk valahogy nem tartja valószínűnek, hogy a Liquid Gold az OW importjából tartaná fenn magát, hiszen sört vagy olyat szokás venni, amit ismerünk (legalább mint brandet), ami kellően extrém hozzá (málnás, meggyes, tequilás, sütőtökös, akármilyen), vagy ami legalább megjelenésében felborzolja a reklámalapú fogyasztói társadalom túlstimulált receptorait. Nos, az Oberdorfer semmilyen szempontból nem felel meg a fentieknek: nem brand, a szűretlen búzasört már itthon sem érzik túl sokan különlegességnek, ráadásul a címkéje is néhány Book Antiqua-szerű sorral szegélyezett piaci faluközpont-olajfestményben merül ki, így azokon kívül, akiket kifejezetten vonz az efféle instant rurális romantika, legfeljebb a magunkfajta nem-reprezentatív vásárló-töredékszázalékok fogyasztják valószínűleg. Ennek ellenére kapható, aminek mi kifejezetten örülünk, és ezek szerint az importőr sem érzi tragédiának.
Ízre, a KK kisebb meglepetésére, nem tűnik annyira osztályon felülinek, mint amit a relatív árfölény és az outsiderséghez öntudatlanul is párosított kiemelkedőség délibábos ötlete sejtetné. Sokkal inkább lenne alkalmas a 'különös' szó kezdeti benyomásaink jellemzésére: a szokásos citrusos jegyek mellett lanyha, édeskés és nehezen meghatározható ízek kerengenek, enyhén fűszeres - leginkább komlós - zárással. Teste alig van, legalábbis ízlelhető módon, a 12 B° körüli búzasör úgy válik már korty közben semmivé, hogy némi további típussavanykás lecsengésen és (az egyébként nem nagy, de a sovány összkép miatt így is feltűnő) alkoholos melegségen túl érdemi nyoma nem is marad. Érdemes megemlítsük, csak hogy előre elkerüljük az előítéletesség vádját, hogy némi melegedéssel a helyzet valamelyest javul, bár továbbra is inkább furcsa, mintsem konvenciózus és/vagy izgalmas irányba; enyhén borsos, talán általánosan fűszeresnek nevezhető, valahol perverzmód tyúkhúslevesszerű jegyek bontakoznak ki, megfelelő kisérőjévé téve egyébként az Oberdorfert minden olyan ételnek, amihez általában szokás a búzasöröket párosítani (hal, szárnyasok, stb.). A KK ez alkalommal nem járt el így, de Önök nyugodtan próbálkozzanak, mi a képernyő túloldaláról drukkolunk.
Alkoholtartalom: 5 V/V %
2009. 07. 02.