magyar ízesített ale
Be kell ismerjük, hogy nem sokat foglalkoztunk eddig itt, a Kontár Komlókutató blogon a Bigfoot Sörfőzdével, pedig már több, mint két éve működik. Egyszer írtunk a 2222 IPA-ról, amivel nem voltunk túl elégedettek, noha a sörkóstolási élmény általában beleillett abba a tapasztalati sorba, amit akkoriban építettünk a korai hónapjait járó Bigfoot söreiről: kicsit elkapkodott, gyakran technológiai hibásnak tűnő, nem túl élvezetes tételek. Ezután sokáig nem is nagyon kóstoltunk semmit a főzdétől, az elmúlt egy évben viszont egyre többször szaladtunk össze véletlenül különféle Bigfootokkal, és szinte mindegyik alkalom kellemes csalódás volt: korrekt, jól összerakott sörök, jó koncepciót követőnek tűnő alapanyagokkal. Így aztán mindenképp kötelességünknek éreztük, amikor megláttuk, hogy új, karácsonyi sör készült a főzdében, hogy szerét ejtsük egy újabb, a blog nyilvánossága előtti kóstolásnak.
A Duettről annyit tudunk, hogy kétféle címkével jelent meg, mi épp nem a Louis Armstrong, hanem a Billie Holiday-félét vettük le a polcról (a neveket persze a KK nulla alatti jazz/bluesérintettségének megfelelően a netről kerestük ki a címkén szereplő The Blues Are Brewin'-számcím alapján), de a választásnak nincs nagy jelentősége, ugyanaz a sör van a különböző minták mögött. Máskülönben „szűretlen, fűszeres real ale” a definíciója, de a fűszerek közelebbi mibenlétét már homály fedi.
Kibontva és kitöltve vöröses-félbarna, közepesen opálos test fogad, gyorsan kopó habbal és számos hasonlat együttes alkalmazásával leírható illattal: van benne meggy, karamell, alkohol, aszalt szilva, szegfűszeg, szegfűbors, grillázsos narancshéj is, a karácsonyiasság ennek megfelelően maximálisan biztosított. Nem ér nagy meglepetésként, hogy íze sem idegen az illatától, hasonlóan ünnepifűszer-dominált, de hál'Istennek nem terjengős-dagályos, édes hátterű megközelítéssel; hanem alaposan leerjedt, fanyar, kissé száraz testtel. Így elsősorban a mézeskalács/forraltbor-ízkombinációk érvényesülnek, melyeket némi komlókarakter színesít, helyesen, hiszen érzésük szerint a komló nem feltétlenül kell, hogy teljesen idegen legyen sem a mézeskalács, sem a forraltbor karakterétől. Ráadásul szerencsésen emlékeztet arra is, hogy sört iszunk. A fentiek egyénként mind egy kicsit meglepő karamelles ízburokba csomagolva jelennek meg, de ettől elkülönülve, a korty legelején, illetve legvégén érvényesül egy búzasörösebb vonal is – van búzamaláta a Duettben –, amibe a várható pontossággal illeszkednek a már illatban is prognosztizált narancshéjas, szegfűszeges vonások, gondolatnyi fahéjjal.
Igazán veretes karácsonyi sör, a kísérleti vonal ellenében inkább a klasszikus iskolából, viszont kifejezetten jól sikerült kivitelezésben. A fűszer a KK-nak egy kicsit sok ugyan (a karamell pedig talán objektíven is az, főleg amikor a lecsengés során némi meggyességgel vegyül). Ettől függetlenül abszolút kellemes sör, karácsonyiíz-rajongóknak gondolkodás nélküli ajánlható, hiszen ebben a szűken értelmezett, burjánzóan ünnepi kategóriában általában sem születnek érdemben harmonikusabb sörök.
Alkoholtartalom: 6 V/V %
2016. 01. 03.
