lengyel ízesített világos sör
A 2011-es évben örvendetesen megszaporodott sörfesztiválok megmutatták: a magyar kisüzemi sörfőzés elsősorban az ízesített lagersörök világában keresi a kitörési lehetőséget - több-kevesebb sikerrel. És ha már így alakult, mi mást tehet a sörblogger (a magyar verziók enumerációján túl, persze), minthogy összehasonlít a régió más országainak hasonszőrű folyamataival. Kész szerencse, hogy a KK nemrég szelte át oda-vissza Lengyelországot, hiszen a lengyel söripar meglehetősen hasonlít a magyarra (összefoglalva ld. itt), sok egyéb mellett az ízesített sörök iránti vonzalom tekintetében is. Persze ott az elköteleződés jóval régebbi, nem idén kerültek ki a "z sokiem" feliratok az itallapokra, de - feltételezésünk szerint - ez mit sem von le az összehasonlítás erejéből.
Tesztalanyunk egy már ismerős főzdétől származik, hiszen egy hét híján épp egy éve kóstoltuk a wschowai EDI gyömbéres megoldását, így már majdhogynem otthonosan mozgunk a tinidiszkóplakát-stílusú címkék, a rövid eltarthatóság és a bizarr ízesítők által meghatározott sajátos világban. Így, lévén blogunk híresen következetes, megfontoltuk tavalyi cikkzáró megjegyzésünket és idén már nem holmi érdektelen gyömbéres sört hoztunk haza, hanem az EDI Browar furcsasági háziversenyének egyik erős esélyesét, a mentásat. Mentával ízesített sörrel pedig még soha nem találkozott a KK eddigi pályafutása során, így kíváncsisággal vegyes izgatottságunk csak a kedves Olvasóéhoz lehet mérhető. Minthogy tavaly az EDI Imbirowe elsősorban masszív méz miricil-palmitát-tartalmával tűnt ki, van egy erős érzésünk, hogy a Miętowe is az édes, orbitrágós vonalon próbálja megoldani a feladatot - de mivel a kóstolás úgyis eldönti a problémát, inkább rászánjuk magunkat a meredeknek ígérkező kalandra és kibontjuk sörünket.
Pohárba töltve elsőként a viccesen fűzöld, némiképp a tapolcai Smaragdot idéző színű test tereli magára figyelmünket, de - legyőzve a parasztvakítás bűverejét - azért rövidesen felsejlik a valóban rágókat idéző gejl-mentás illat, sőt, a látványosan pezsgő szénsavasság is. Íze szintén brutális erővel igazolja előítéleinket: édesítőszer mézes felhangokkal, illetve élelmiszeripari tompított borsmenta, amit csak kevéssé ellensúlyoz a korty elején felsejlő tűrhető, ám érdektelen házisörös alap. Viszont a mentás-zöld záróízhez tűrhetően illeszkedik a mérsékelt elszántsággal előtűnő komló, így összességében a Miętowe kedvezőbb benyomást kelt, mint a gyömbéres EDI tette tavaly. Persze lehet, csak amiatt alakult ez így, mert míg mentás sörből nehéz ennél sokkal épkézlábabb változatot elképzelni (főként vonatkozó tapasztalat híján), addig gyömbéresből mind papíron, mind valóságosan találkoztunk már jól összerakott, az extrémségfaktor nélkül is élvezhető művekkel. Ha Önöket is vonzza a hülyeség, illetve szeretnek rágózás után sörözni, ne hagyják ki - a KK tavaly Varsóban, idén Gdańskban vásárolt EDI-sört, egyaránt kézműves vásáron, így valószínűleg a hasonló rendezvényeken országszerte találkozhatnak velük.
Alkoholtartalom: 5,6 V/V %
2011. 09. 03.
