cseh ale
Csehország főzdéi, mint az köztudott, elsősorban tíz-tizenkét fokos ivósöreikről híresek; az ettől lényegesen erősebb sörök kifejezetten ritkaságszámba mennek a desítkák, jedenáctkák és dvanáctkák százai között. Ugyanakkor, mint azt a Kontár Komlókutató blog már többször megénekelte, létezik néhány kísérletező, újító hangulatú főzde is az országban, soraikban a közülük valószínűleg legnagyobb ismertségre szert tett Kocourral. Amelynek portfóliója szinte kizárólag formabontó sörtípusokból áll, így nem okozott olyan túl nagy meglepetést, hogy előrukkoltak egy extra erős, egészen pontosan 31 Balling-fokos és 12,3 alkohol-térfogatszázalékos sörrel is.
Annál izgalmasabb fordulatot jelentett, hogy azt Budapesten meg is lehetett venni, egészen pontosan a Pivo hozta el az őszi Főzdefesztre, ahol sok más izgalmas Kocour és egyéb sör mellett lehetett elképzelhetetlen pénzekért megvásárolni. Azóta majd' két hónapot érleltük, hogy most végre megtudhassuk, megérte-e az árát a K31.
A Kocour nem könnyítette meg különösebben a kóstolást: logómacskával díszített pecsétviasszal lezárt parafadugó áll kupak helyett a kétdecis, pálinkásüveg-forma palack nyakában. Ez önmagában még csupán elegáns és exkluzív megjelenést adna (némi posztmodern nyelvnyújtássá alakítva a szokásos, stencilalapú monokróm címke révén), de miután a sűrű, édes sörlé marasztalása nyomán másodjára szakad bele a parafadugó a palacknyakba, kezd barkácskihívássá alakulni a kóstolás. Ennek megoldását követően nem támad különösebb illatfelhő, sörünk majdhogynem szagtalan. Minimális hab, enyhe szénsavasság; belekortyolva először sűrű, majdhogynem fojtó édesség, mézzel és mazsolaboros maradékcukorral, a háttérben csak némi szubtilis fűszerességként megjelenő, mégis jelentős komlóval.
