magyar barna sör
A magyar mikrosörfőzdék sztahanovista, regionális nagyhatalmával, a Szögedivel, egyszer már foglalkoztunk blogunk pályafutása során, akkor Red Devil fantázianevű ír vörösük szerepelt mérsékelt sikerrel. Már akkor is megemlítettük viszont, hogy a főzde számos más terméket is promotál honlapján, amikkel szívesen megismerkednénk közelebbről - a Szögedi Prémium esetében ez ugyan kudarcba fuladt, minthogy eddig a KK nem talált élő embert, aki ivott már volna és azt is tudná, hogy hol; a Szögedi Boszorkány (ami címkévé nemesedve valamilyen ismeretlen okból a 'Nyári' jelzővel is kibővült) viszont könnyű fogás volt, a Fény utcai piac utcaszinti szeszellátója kitartóan árulja, akárcsak a Red Devilt.
Megjelenésének sajátos paradoxonja, hogy míg a címkedizájn terén mindent megtettek a Sörker '96 Kft.-nél, hogy ne szeressük meg sörüket, a mókásan bumfordi literes barna PET-palack mégis olyan végtelen vidámságot áraszt magából, ami mellett már a WordArt-utánérzésű feliratok és a seprűn lovagló, kicsit szerepjátékos stílusú, nyáriasan dekoltált boszorkánybojtár képe is egészen tűrhetővé lényegül át. Sörkülönlegességünk (öndefiníció) az összetevőkkel szemlátomást nem fukarkodott, a pilseni, a karamell- és a festőmaláta egyaránt szerves része a felsorolásnak, valószínűleg abból az elvetélt marketingaxiómából kiindulva, amit a büdös olajban sült hekket 'Tengeri álom' néven áruló balatoni büfések is osztanak: egy adott cikkre minél hangzatosabb jelzőket aggatunk, annál elitistább képet fog kelteni magáról. Hát, blogunk ebben egyelőre nem teljesen biztos, de fokozódó kíváncsisággal várt kóstolásunk hamarosan pontot tesz a rejtély végére.
A NyB, legnagyobb meglepetésünkre, kellemes, egészen barnasörszerű, malátás illattal nyit, mintha csak mondjuk egy (szinte névrokon) Fekete Démont nyitottunk volna ki, emellé ráadásul még szép, rajzfilmszerűen mélybarna szín is társul. Íze sem tér el sokban a 'házisör' - 'tűrhető illat'-koordinátarendszer által predesztinálttól, valahol talán az Alt-Bayerischer Dunkel és a Szalon Barna között lehetne elhelyezni, némi Fekete Démonos és Gösser Bockos behatással, hogy csak hazai főzésűeket említsünk. Egzakt, értékelhető szavakban kifejezve ez azt jelenti, hogy testében keverednek az édes-telt, karamellszerű barnalageres jegyek az enyhén savanykás, disszonáns felhangokkal; a nyers (pörkölt) festőmaláta kesernyés-gabonás ízének és a testes barnák enyhén melaszos, malátás jegyeinek folyamatos jelenléte mellett. Házi kategóriában egészen kellemes termék, hasonló a Rotburger barnájához, bár azzal ellentétben - hosszú lejárati idejéből feltételezve - pasztőrözött kiadásban képviseli az embrionális magyar helyi söripar lehetőségeit - amit támogatni minden tisztességes sörrajongónak erkölcsi kötelessége, így a KK ezúton is buzdítja kedves olvasóit a Fény utcai piac vonatkozó standjának felkeresésére; saját felfedezések megtételére az ismeretlenség ködébe burkolózó házi söripar mezején, és ehhez hasonlókra.
Alkoholtartalom: 5,6 V/V %
2008. 12. 15.
