magyar ízesített világos sör
A Békésszentandrási Sörfőzdében legalább harmadik éve van szokásban a karácsonyisör-főzés - a KK legalábbis 2011 óta követi nyomon a sormintát. Elsőként a megosztó, almás-fahéjas PENTApple jelent meg, amit a rekoralacsony értékeléseket kapott mézes-vérnarancsos Ünnepi Sör követett. Idén újra próbálkozik a főzde, ez alkalommal Esthajnal néven, 5,6-os alkoholtartalomra, áfonyasűrítményre és karamellre alapozva a stratégiát.
Mindenekelőtt a címke szembeötlő profizmusára érdemes kitérni: a 2008 óta folyamatosan fejlődő, ám a bukolizmusból csak éppen-éppen kitörő dizájnok után az Esthajnal kifejezetten koherens és kellemes megjelenésű lett. Egy nemzetközi szépségversenyen valószínűleg ugyan most sem aratna, és még a magyar kisüzemiek - főként a gerillafőző-félék - között is akadnak erősebb tételek, de ezzel együtt harmonikus, teljességgel vállalható, egyúttal a fárasztó kliséktől mentesen, egyéni módon karácsonyi hangulatú címke kerekedett a sör köré.
Kitöltve élénk rubinvörös és ciklámen közt játszó, kifejezetten tükrös testtel találkozunk, amiből masszívan árad a Szent András Könnye-i értelemben vett áfonyaillat. Habja mérsékelt, fehér. Az ízélményt a korty közel teljes terjedelmében a kellemes, fanyarba hajlóan erdei bogyósgyümölcsös savanyú határozza meg, amit a karamell és a maláta közös teste úgy támogat kortyérzetfronton stabilan, hogy ízként lényegében egyáltalán nincsenek közben jelen. Egy ponton - pontosabban egy dimenzióban - üti át más karakter is az áfonyát: a kortykezdettől az utóízig végigérő visszafogott, mégis jól kiérezhető komlókeserű az, amint a gyümölcsös fanyarsággal szimbiózisba lépve megjeleníti a máskülönben teljesen kiszoruló sörkaraktert. E testcsel révén válik az Esthajnal minőségi gyerekpezsgőből kellemes ízesített sörré, amiben még némi megmagyarázhatatlan karácsonyiasság is megbújik (de persze az is lehet, hogy utóbbi érzésünk csupán egy sikeres, címke-keltette illúzió).
Alkoholtartalma lényegében egyáltalán nem érződik, ennyiben a meggyes és szilvás alapkollekció téliesített folytatásának is tekinthető, noha karaktere inkább a bogyós belga ale-ek (pl. Liefmans Fruitesse), pontosabban azok nem-túlcukrozott, alsóerjesztésű értelmezése felé mutat. Noha semmilyen különösebb trükköt nem tud, és tulajdonképpen egy egyszerű gyümölcsös lagersör; az összecsiszolt, ízhibáktól mentes összkép, a jól eltalált komlózás és a markáns, de nem fojtó áfonyakarakter végeredményben mégis kifejezetten pozitív élménnyé formálják az Esthajnalt. Bár nyilván nincs sok értelme az almát a körtéhez (almát az áfonyához, haha...) hasonlítani, ettől még egyértelműen ez tűnik az eddigi legjobb karácsonyi békésszentandrási sörnek.
Alkoholtartalom: 5,6 V/V %
2013. 12. 19.
