magyar barna baksör
Igazság szerint kicsit unjuk, hogy blogunk oldalaink mindig csak a Heineken Hungáriát tudjuk dícsérni, a többi hazai nagygyárat meg általában kifejezetten nem; dehát nincs mit tenni, ők kreatívak, a többiek meg nem. Most például újabb, hazai gyártású portfóliójukból eddig hiányzó típus gyártásába kezdtek Sopronban, behozták licencfőzésre elindítva az osztráknak tűnő, pedig kizárólagosan magyar termékként élő Gösser Bockot. Ez egyrészt azért jó, mert még szélesebbé teszi egyébként is egészen tűrhető kínálatukat, másrészt összehasonlítási alapot teremt az itthonfőzős kategóriában eddig kihívó nélkül uralkodó Dreher Baknak. Ugyanakkor kicsit rossz is, mert ha már nem Ausztriából hozzák, hanem itt készül, csinálhattak volna neki valami hazaibb brandet. Biztos féltek, hogy mondjuk 'Soproni Baksör' néven még annyian sem vennék.
A Fekete Démon bevezetéséhez képest újdonság, hogy ezúttal nem titkolja a gyár PR-osztálya a bevezetést, sok helyen kapni, sajtóközleményt is kiadtak, és - bár a KK nem herdálja az idejét olyan reaktív dolgokra, mint a tévénézés - állítólag még reklámszpotja is van, kész csoda. Persze azért itt is észrevehetjük, ha kicsit szemfülesek vagyunk, hogy a Heineken Hungária teljesen tisztában van vele, a magyar sörkultúra véget ér valahol a Giebelhof és a hálós atléta között, ezért igyekezett törzsi magyarban fogalmazni a sajtóközleményt, nem terhelve feleslegesen a témában súlyosan analfabéta sajtó, illetve a fogyasztók tudatát olyan elvont, hülye szavakkal, mint hogy 'bak'. Nem, barnasör és kész (tételmondat, szó szerint idézve: "Bock, azaz barna", prémium minőségű és kifinomult. Arról, hogy a közlemény fele azt ünnepli, hangsúlyosabb lett a felirat a hascímkén, és ettől elegánsabb, inkább nem is mondunk semmit, merthát úgyis van egy jelentős réteg, akinek ez tényleg számít, és amíg ők is ugyanannyit fizetnek a sörért, de többen vannak, mint az vájtfülűek, addig ez így is lesz, bármennyire agysorvasztóan idegesítő is.
Erről jut eszünkbe, amikor új sör jelenik meg, jó eséllyel keresnek rá sokan az interneten, és kötnek ki itt, ezért a kedvükért érdemes egy kis fogalomtisztázást lejátszani: az, hogy barna meg világos, kizárólag a sör színét jelenti, semmi mást, egy barna sör lehet édes és keserű, lehet gyenge és erős, lehet sűrű és könnyű, és így tovább, csak attól lesz más a színe, hogy máshogy pörkölik a malátát. A baksör viszont egy külön típus, olyan alsóerjesztésű sör, ami általában erősebb és gazdagabb ízvilágú a sima lagereknél, ősztől tavaszig volt szokás inni, és egyaránt van barna és világos változata is.
Abban mindenesetre igaza van a marketingosztály közleményíróinak, hogy kellemesen néz ki a Bock, a nyakfólia is meglehetősen hatásos, épp mintha csak Bécsben vásárolnánk sört - mondjuk ez aligha véletlen a Gösser stájer származását figyelembe véve; az üvegek nyakába akasztott kis promócímke meg külön vicces, "gut, besser, barna Gösser", mondja. Kellemesen mély, vörösesbarna szín, standard édes-alkoholos, konyakmeggyszerű baksörillat. Íze kezdetben elég lapos, inkább csak sűrűsége tűnik ki, de idővel megjelennek mellé először az erős, kicsit festőmalátaízűen édes-kesernyés árpajegyek, olcsókonyakmeggyes zárással. Ahogy melegszik, egyre erősebbé válik laktató, édes karaktere, ezért ajánlott nem hűtőhidegen megkezdeni - az idő hozza ki a komlót is, ami némiképp koncepciótlanul megy szembe a lágy főiránnyal, és közben folyamatosan párolog a közepes, kicsit sorjás, barnaszalonos alkoholszag. Nem rossz, de lehetne jobb is - az egyik érdekes rejtély az, milyen lehetne csapolva, a másik pedig, hogy csak karácsonyi különkiadásnak jött ki (megmutatva a Drehernek, hogy a műfaj nem ér véget ott, ahol ők hiszik), vagy egész éves gyáron belüli konkurrenciája lesz-e az Amstel Bocknak. Akárhogy is, örüljünk, hogy a Heineken szemlátomást kevésbé él vissza a magyar sörkultúra hiányával, mint az iparági átlag, és terjeszti nekünk a sokféleség igéjét, mégha nem is a legkifinomultabb formában.
Alkoholtartalom: 7 V/V %
2008. 12. 03.