cseh világos sör
Blogunk előre is biztos benne, hogy mai cikkével sok söraddiktnak szépíti meg a hetét, mindenekelőtt az alábbi kijelentéssel: a címben szereplő Bernard Sváteční lezákot Budapesten vásároltuk, egy olyan boltban, ahol mai főszereplőnkön kívül még világos és barna Kozelek, Keltek, Zlatý Bažantok, Starobrnók, Steigerek, Velvet, világos Corgoň, Gambrinus, barna Bernard és ehhez hasonló jóságok sorakoztak a polcon. Könnyen feltételezhető, hogy aki rendszeresen olvassa közkedvelt blogunkat, jó eséllyel szívesen vásárolna a fenti cikkekből maga is, így a KK jószívű lesz és megosztja a tudásra szomjazó közzel, hogy a fenti üzlet 'Különleges Sörök Boltja' néven fut, és egy panelház aljában van a XIV. ker., Adria sétányon, a Vezér utca és az Egressy út kereszteződésétől nem messze, egészen pontosan itt.
Kínálatuk két legdrágább eleme a világos és barna Bernard, melyek kiváltságosságát csatosüvegük is jelzi, és egyaránt híresen jó sörök, azonban mivel kevés helyen lehet kapni őket, lévén egy független és közepesen kicsi sörgyár termékei, messze nem olyan ismertek, mint az egyszeri magyar sörturista prágai Prazdroj - Staropramen - Kozel- szentháromsága, melyek mellé esetleg még a Gambrinus szokott tudni labdába rúgni. Pedig a Bernard (a kisebb cseh sörgyárakkal egyetemben) egyértelműen veri az imént felsoroltakat, a RateBeer nem-reprezentatív cseh toplistáján például a 17. és 19. helyen állnak, míg a népszerű cseh tömegsörök közül egy sincs a huszonötös listában (és az első helyen álló Pilsner Urquell Kvasnicový ne tévesszen meg senkit, azt csak Plzeňben, és ott is csak a gyári sörtúra során lehet megkóstolni).
Ebből többé-kevésbé következik, hogy a lelkiismeretes sörfetisisztának elsősorban a kisebb üzemekre érdemes koncentrálnia, amit ugyan megnehezít, hogy szanaszét vannak szórva Csehországban, így pedig nehezebben látogathatóak meg egy "megyünk a családdal/barátokkal/munkatársakkal nyaralni Prágába" felkiáltás örve alatt - de mint a linkelt értékelések is mutatják, megéri a személyes felkeresés, főként, hogy jelentős részüket egyébként kábé sehol nem lehet kapní, legfeljebb a Pivní galerieben, kis szerencsével. A Bernardot például nem lehet, de ezért kárpótol, hogy még az elterjedtebb perifériasörök közé tartozik, így aztán jó eséllyel futhatunk bele akár csapoltan is, ilyen helyre a KK például a Václavské náměstí Nemzeti Múzeum felőli végénél emlékszik kotábbi tanulmányútjairól. A hasonló helyeket pedig már csak azért is érdemes felkeresni, mert a humpoleci Rodinný pivovar Bernard a pasztőrözetlen sörök terén szeret alkotni, a Sváteční lezák (ami ugye a mai témánk, és ami hozzávetőlegesen annyit jelent, hogy 'ünnepi sör') például egy enyhén élesztőzött és palack-utóerjesztette változatuk.
Mint ilyen, illatra nem mutat különösebben érdekes dolgokat, épp olyan, mint bármelyik hasonló tucatlager az aromásabb fajtából, de ízre megjelenik a Bernard saját éle: teste némileg a Kellerbierek élesztős, karakteres világára hasonlít, de azok közül messze kiemeli az élénk, hosszantartó komlós lecsengés, ami még fél órával később is érezhetően lefoglalja a nyelvünk hátsóbb, vonatkozó receptorokkal ellátott régióit. Dacára az "enyhén élesztősnek" titulált jellegnek (jemných kvasnic) egyébként a Bernard majdnem teljesen áttetsző, ilyen téren egyáltalán nem hasonlít mondjuk a HP Anno 1417 masszív zavarosságára, annál sokkal egyénibb és gazdagabb - csehebb - színt üt meg, ami magában foglalja színte az összes olyan tulajdonságot, amik miatt a cseh sörnek akkora kultusza van Magyarországon is.
Alkoholtartalom: 5 V/V %
2008. 10. 17.
